IVSZ: adó- és oktatási reform lendíthetné fel a hazai informatikai ipart
Dinamikusan fejlődött 2006-ban a hazai informatikai piac, tovább erősödött a távközlés, a média és az informatika közeledése, s végre jelentősen csökkent az internet-hozzáférések átlagos ára is -- összegezte a tavalyi évet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A pozitívumok ellenére még sok a teendő, hazánk lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, és van mit fejlődni a szakemberképzés terén is: a hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 ezer informatikai szakembert képez, miközben ennek a két-háromszorosára lenne szükség.
Még mindig nem elég olcsó az internet?
Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internetcsatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfélmillió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, és 800 ezerre tehető az internetkapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére az otthonokban levő internetkapcsolatainak háromnegyede volt szélessávú.
Az internethasználók lakosságra vetített arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-hozzáféréssel rendelkezők négyötöde szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ami viszont Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány. Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül lényegesen alacsonyabb az internet-penetráció.
A szervezet álláspontja szerint a penetráció nagyban függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak és könnyebben döntenek az internet-használat mellett. Az IVSZ-nél úgy látják, a kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internethozzáférések száma.
Keresett szolgáltatássá kell tenni az e-ügyintézést
Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. Biztató, hogy az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint félmillióan regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy 2 millió tranzakciót hajtottak végre. Az IVSZ véleménye szerint azonban a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.
A szervezet úgy látja, továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagyívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzser-szemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.
Háromszor ennyi végzős mérnökre lenne szükség
Az infokommunikációs ipar fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája: a magyar adórendszer az IVSZ szerint nem kedvez a tudásalapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat a nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.
A hazai IT-ipar súlyos problémája, hogy a hazai felsőoktatás csupán évi 3 ezer informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, miközben az ország versenyképességének megőrzéséhez és a további fejlődéséhez az IVSZ számításai szerint ennek a két-háromszorosára lenne szükség. A szervezet az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezését, illetve az oktatásban résztvevő hallgatók számának emelését tartaná célravezetőnek.