Munkaerőkrízisben Európa technológiai ipara
[International Herald Tribune/HWSW] Miközben munkanélküliség nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte foglalkoztatja a közéletet, addig sokszor elsikkad a tény: betöltetlen állások tömege áll rendelkezésre a piacon. Az egyik ilyen krónikus hiányszakma Európában a hi-tech mérnököké, ami veszélyezteti a kontinens technológiai szektorának növekedését és hosszú távú versenyképességét -- taglalja az International Herald Tribune (IHT) .
Strukturális gondok
A többnyire fejlett tagállamokat magába foglaló eurózónában a magyarral lényegében megegyező mértékű, 7,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta 2006 végén, közel másfél évtizede most a legalacsonyabb-- de így is több mint 11 millió ember inaktív. Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, hogy a 11 millió nyugat-európai és a több mint 300 ezer hazai munkanélküli mellett munkaerőhiány tapasztalható a piacon. A magyarázat viszont nagyon egyszerű: "Azok az emberek, akik a munkaerőpiacon találhatóak, nem felelnek a vállalati szektor igényeinek. Másmilyen képesítésük van, vagy semmilyen" -- nyilatkozta az IHT-nak Véronique Riche-Flores, a párizsi Société Générale vezető közgazdásza.
A jelenséget a közgazdaságtan strukturális munkanélküliségként ismeri, vagyis amikor a gazdaság szerkezetének megváltozása miatt vesztik el tömegek a munkájukat. Ez a munkanélküliség egyik legrondább, és legnehezebben kezelhető formája, ugyanis a gazdaság élénkítése önmagában nem csökkenti, hiszen nem a korábban megszűnt szakmákban lévő munkahelyek jönnek létre. Miközben Európa és Magyarország populista politikusai évtizedek óta folyamatosan a munkanélküliség démonával vívnak harcot, addig a vállalatok számos területen -- köztük a technológia szektorban -- munkaerőhiánnyal küszködnek.
Kevés a mérnök
Ahogyan az iparosodott országok a posztindusztriális korszakba léptek át, azzal az oktatási rendszer láthatóan nem volt képes lépést tartani. Ezt tetézi, hogy a magas műszaki képzettséget igénylő szakmák társadalmi elismertsége méltánytalanul alacsony, így az ilyen pályát választók aránya is alacsony. Az Európai Bizottság felmérése alapján a technológiai és szolgáltató vállalatok az ezredfordulót megelőző dotkom-láz óta nem tapasztaltak ilyen akut munkaerőhiányt.
Európa átalakulás alatt álló ipari óriása, a Siemens csak Németországban 2500 betöltetlen pozíciót tart nyilván. A probléma mértékét jól jelzi, hogy a vállalat a nyugdíjba vonult volt alkalmazottakhoz fordul bizonyos esetekben. "A növekedési ütemünket jelenleg lényegében az emberi erőforrás-kapacitásunk korlátozza" -- mondta Klaus Kleinfeld elnök-vezérigazgató, akinek állítása hallatán valószínűleg számos cég vezetősége bólogatna, kis- és középvállalatokon át a nagyokig. Köztük van a francia Soitech is, mely a félvezetőipar, többek között az AMD egyik beszállítója, és immár az egész világról keres alkalmazottakat, hogy lépést tudjon tartani a megrendelések felfutásával.
Csak Németországban 6-8 ezer új mérnöki állás jön létre idén. A német mérnökök szövetsége, a Verein Deutscher Ingenieure számai alapján 22 ezer betöltetlen mérnöki pozíciót volt található 2006 végén Európa legnagyobb országában, ami 30 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Mivel egy mérnöki állás átlagosan 2,3 további munkahelyet teremt közvetve, így a német gazdaság kiesését 3,7 milliárd euróra becslik.
Végső megoldás: offshoring?
A vállalatok sokféle módon igyekeznek küzdeni a munkaerőhiány ellen, köztük továbbképzésekkel, a fiatal tehetségek megtalálásával és felkarolásával, külföldi munkaerő bevonásával -- miközben minél alacsonyabban kell tartani a lemorzsolódást. A végső megoldás azonban számos esetben az offshoring, vagyis a tevékenység tengerentúlra helyezése, amire főként a közép- és nagyvállalatoknak nyílik lehetősége. Olyan munkák is elkerülnek így a kontinensről, és kerülnek ki Európa gazdaságából, amelyekre egyébként lett volna kereslet, és nem a költségszínvonal indokolja azok mozgatását.