Döntés előtt az EU: induljon trösztellenes vizsgálat az Intel ellen?

[The Wall Street Journal/HWSW] Válaszúthoz érkezett az Európai Unió Intellel szemben folytatott trösztellenes vizsgálata, írja anonim forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal (WSJ). Az amerikai lap szerint Neelie Kroes versenyjogi biztosnak döntenie kell: formálisan is jogi eljárást indít a világ legnagyobb chipgyártójával szemben az EU versenytörvényének megsértése miatt, vagy ejti az immár hatéves procedúrát.

Az EU óvatos

A WSJ értesülései szerint az ügyön dolgozó csapat azt javasolta Kroes versenybiztosnak, hogy emeljen vádat az Intellel szemben a piaci verseny illegális korlátozása miatt. Kroes további információt kért a döntés meghozatala előtt. A vizsgálatban résztvevők tavaly október óta jogi és gazdasági szakértőket vontak be a vélemények ütköztetésére, hogy próbára tegyék az összegyűjtött bizonyítékok és az EU álláspontjának erejét. Több mint három hónapon keresztül folytak a viták, mielőtt konszenzusra jutott a csapat.

A neves pénzügyi napilap úgy tudja, hogy Kroes óvatosan cselekszik, mivel várakozásai szerint az Intel elleni esetleg antitröszt per a Microsofttal szemben folytatott eljárás összetettségével és vitathatóságával vetekszik. Chuck Mulloy, az Intel szóvivője elmondta, a cég úgy hiszi, a vizsgálatok tovább folytatódnak. "Továbbra is együttműködünk" -- tette hozzá. A Microsofttal ellentétben az Intel ellen sosem hoztak jelentősnek mondható ítéletet, annak ellenére, hogy riválisai, legfőképpen az AMD számos alkalommal keresetet nyújtottak be ellene. Sok jogász emiatt kifejezetten szkeptikus az Intel ellen folyó antitröszt perek esélyeivel kapcsolatban, melyek viszont a történelem legnagyobb "papírtermelő" eseteivé fajulhatnak.

Eddig nem volt elég bizonyíték

Az EU-ban hat évvel ezelőtt indult, ugyanakkor bizonyítékok hiányában többször megszakadt antitröszt vizsgálat jelenleg arra a kérdésre összpontosít, amellyel kapcsolatban japán versenyhivatal kimondta, az Intel tevékenysége törvénysértő -- ugyanakkor jogi eljárás nem indult, mivel az Intel elfogadta az álláspontot. A japán versenyhivatal közel két évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra azt a jelentését, mely kimondta, hogy az Intel azon gyakorlata, mely egyedileg, PC-gyártónként állapította meg a árkedvezményekhez, visszatérítésekhez és marketingtámogatáshoz szükséges volument, csorbította a versenyt, és aláásta az AMD pozícióit.

A japán állásfoglalás jogi lavinát vont maga után, melynek részeként az AMD számos trösztellenes pert indított a chipgyártó óriás ellen az Egyesült Államokban és Japánban, 48 oldalon tárgyalva annak bűneit, a kiszorító visszatérítések mellett az "engedetlen" PC-gyártókkal szembeni szóbeli fenyegetéseket és valós üzleti megtorlásokat. Ezek a fejlemények késztették az EU versenyjogi bizottságát arra, hogy újra elővegyék az Intel ügyét.

Az Unió szintjén zajló vizsgálattal párhuzamosan egy német is folyt az Intel által kereskedőkkel kötött kizárólagos szerződéseivel kapcsolatban, melyek értelmében teljes számítógépkínálatuk a vállalat chipjeivel szerelt gépeket tartalmazhat csak. A Financial Times német kiadása egy tavaly júliusban közölt cikkében azt írta, hogy az Intel kizárólagos szerződést kötött a Media Saturn Holdinggal, amelynek értelmében más gyártók, így az AMD chipjeivel szerelt számítógépek nem kerülhettek forgalmazásra a Media Markt és Saturn elektronikai üzletláncokban. A Bizottság számára rendkívül fontos lehet az ügy: a Media Saturn hálózat több mint 360 áruházból áll, melyek az Unió 10 országban találhatóak -- köztük Magyarországon is --, így a Közösség igen nagy része érintett.

Nem egyértelmű

A WSJ szerint a belső próbák során vitatott volt, hogy az ilyen jellegű visszatérítések károsak-e a vevők, a piac számára -- ami az EU törvényei alapján a versenyjogi vizsgálat alapvető szempontja. Egyes vélemények szerint az ilyen konstrukciók kedveznek a vevőknek, ugyanis alacsonyabb árakat eredményeznek -- és a PC-szállítók közötti erőviszonyok kiegyenlítése felé hatnak, növelve a közöttük lévő versenyt.

Ezzel ellentétben mások szerint a kiszorító hatás miatt csökken a processzorszállítók közötti verseny, ami sérti a vásárlók érdekeit, mivel kevéssé sarkallja fejlesztésekre a domináns szereplőt, jelen esetben az Intelt. A WSJ úgy értesült, a kialakult konszenzus szerint az Intel gyakorlata megsérti a versenyt. Japánban, amely az Egyesült Államok és Kína mögött a világ harmadik legnagyobb PC-piaca, az AMD szerint részesedése a 2002-es 22 százalékról 10-re esett vissza 2004 végére. Az IDC piackutató vállalat ezeket a számokat 18 és 8 százalékra rakja.

Az Intel meglátása szerint viszont az AMD termékei versenyképességének függvénye, hogyan alakul azok részesedése -- így például K8-alapú processzoriaval is jelentős területeket sikerült elnyernie. Amennyiben Kroes úgy dönt, jogi lépéseket kezdeményez az Intellel szemben, úgy a vállalatot formálisan értesítik arról, a bizottság szerint hogyan sértette meg az EU törvényeit. A vállalatnak ezt követően lehetősége nyílik, hogy írásban válaszoljon, majd zárt ajtók mögött vitassa meg az állításokat.

Ha Kroes és a bizottság nem találja kielégítőnek az Intel válaszait, úgy pénzügyi büntetést szabhat ki, és továbbiakat helyezhet kilátásba, ha a vállalat nem változtat gyakorlatán. Addig azonban akár évek is eltelhetnek, sőt az Intel bíróság előtt támadhatja meg az Európai Bizottság ítéletét, ami további évekkel tolhatja ki az ügy lezárását. A Microsoft eddig összesen 777 millió euró bírságban részesült eddig, jelenleg a luxemburgi Európai Bíróságon van az ügye, mely immár negyedik éve húzódik.