Az év végére az Audik tervezése elejétől a végéig Linuxon zajlik majd

[Linux.com] 2007 végére szinte összes műszaki munkaállomását és szerverét Linuxra állítja át az Audi, ahol már hosszú évek óta széles körben használják a nyílt forrású operációs rendszert nagy megelégedésre. Jelenleg a 64-bites x86 rendszerek telepítése folyik a vállalat mérnöki részlegénél.

2001 óta használnak Linuxot

Az Audinál 2001-ben helyezték üzembe az első linuxos fürtözött rendszert, amelyet elektromágneses jelenségek modellezésére használtak: a feladat annak ellenőrzése volt, hogy az autók elektromos és elektronikus rendszerei nem okoznak-e interferenciát a környezetükben. 2002-ben az első linuxos munkaállomást is beüzemelték az Audinál, 2003-ban pedig robbanásszerűen elkezdett nőni a linuxos gépek száma a cégnél, jelenleg ezeket váltják fel a legújabb, 64 bites gépek. Ma már linuxos szervereken zajlik a legtöbb alkatrész tervezése, valamint a töréstesztek szimulációja is.

Florian Kienast szóvivő elmondta, hogy a legtöbb mérnöki alkalmazás kitűnő teljesítményt nyújt 64 bites x86 rendszereken és Linuxon, a Nastran és az ABAQUS végeselem-analízis szoftverek futtatásához azonban sokkal erősebb hardverekre van szükség, így esett a választás a hatalmas cache-t tartalmazó Itanium 2 processzorokra épülő szerverekre. Linuxos szervereken fut a vállalat intranetje is, amely a webalkalmazásokat futtatja -- az alkalmazásszerver mi más is lehet, mint a nyílt forrású Apache Tomcat.

Az Audinál nem csak a szervereken, hanem a mérnöki munkaállomásokon is régóta Linuxot használnak, a cél az, hogy 100 százalékban linuxos környezetet alakítsanak ki. Kienast elmondása szerint a munkaállomásokon annyira bevált a Linux, hogy az Audinál ma már több linuxos munkaállomás van, mint UNIX-os. A Linux-korszak előtt az Audi főleg HP-UX operációs rendszert használt, ma az első számú platform a SUSE Linux.

Az Audi A8 alumínium térhálós vázát (space frame)
már linuxos gépeken tervezték és modellezték

Több gépet olcsóbban!

A Linuxra történő átállás nem volt zökkenőmentes, Enzinger szerint a legnagyobb problémát a hardverek Linux-kompatibilitása okozta: a legújabb alkatrészekhez gyakran nem volt linuxos meghajtóprogram, elsősorban a munkaállomások grafikus kártyái okoztak fejtörést az Audinak. A német luxusautógyártó tervei szerint az év végére a mérnöki alkalmazások szinte kivétel nélkül 64 bites x86-rendszereken és Linuxon futnak majd, vagyis az autók tervezése teljes egészében Linuxon történik.

Matthias Enzinger, az Audi sajtókapcsolati képviselője szerint azért esett a választás a Linuxra, mert kitűnő teljesítményt nyújt jó áron és független mindenféle hardvergyártótól. "A hardvergyártók közötti verseny erősödése jelentős költségmegtakarítást eredményez" --teszi hozzá Kienast, aki szerint az egységes linuxos környezet az üzemeltetési költségek csökkenéséhez is hozzájárul.

Összességében az Audi azonban nem takarít meg pénzt a Linux használatával, ugyanakkor így az informatikai költségvetéséből sokkal több gépet tud vásárolni és üzemeltetni, így végső soron nagyobb teljesítmény áll a számításigényes alkalmazások rendelkezésére, habár a beszerzési és operatív kiadások szinte változatlanok maradtak.