Az Alzheimer-kór ellenszerét kutathatják majd PlayStation 3 konzolok milliói

[BBC NEWS/HWSW] Az elmúlt lassan másfél év során -- mióta a japán cég a nyilvánosság előtt tárgyalja a terveik szerint novemberben megjelenő konzolt -- a Sony fáradhatatlanul hajtogatja, hogy a PlayStation 3 tényleg más lesz, mint bármi más, ami eddig megjelent, és nem játékgépként, hanem számítógépként kell tekinteni arra. A Leland Stanford Junior Egyetemen láthatóan vevők az ötletre: PS3-on is futtatható lesznek molekuláris biológiai számítások, kutatva az olyan betegségek kialakulásának pontos okát és módját, mint az Alzheimer-kór.

Nem játék

Az egyetem koordinálja ugyanis azt a Folding@Home néven ismert projektet, amelyek proteinek molekuláris szintű kialakulását, felépítését szimulálja elosztott számítás révén, hogy az eredmények révén tudósok jobban megérthessék viselkedésüket, hatásukat, és egyes kórok kialakulásának mikéntjét. A tudomány szerint bizonyos betegségek, például az az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór, valószínűleg proteinek hibás kialakulásának és felhalmozódásának a következményei. A molekuláris szimuláció a számítástechnika mai fejlettségi szintjén hatalmas feladatnak bizonyul, és a hagyományos megközelítéssel, azaz még szuperszámítógépekkel is szinte képtelenség gyors előrehaladást elérni. Még a legerősebb konfigurációk is milliószor lassabbak, mint a valóság, azaz a testünkben végbemenő folyamatok.

Ezekre a megoldhatatlanul nagy feladatokra vetik be az elosztott projekteket, mikor a számításokat megfelelően apró csomagokra szeletelik, amelyeket aztán a résztvevő számítógépek ezrei, tízezrei tölthetnek le az internet segítségével, majd feldolgozás után visszaküldik az eredményeket. Ilyen projekt keretében folyik a proteinek vizsgálata is, amely Folding@Home néven fut, de hasonló tervezetből ma már több tucat működik, köztük a földönkívüli intelligencia meglétét kutató SETI@home, vagy a rákkal kapcsolatos kutatásokat folytató United Devices.

A Folding@Home (FAH) csapata és a Sony együttesen kidolgozták a számításokat végző kliens PS3 gépeken is futó változatát. Ennek révén a FAH reményei szerint gépeként akár 100 gigaflops, azaz másodpercenként 100 milliárd matematikai művelet elvégzése lehetséges. Ez azt jelentené, hogy 10 ezer PS3 révén elérhető a petaflops (másodpercenként egymillió milliárd művelet) tartománya, a szuperszámítógépes világban szinte nevetséges áron, legfeljebb néhány millió dollárért. A világ valószínűleg első petaflopsos szuperszámítógépe, mely Jokohamában, Japánban található a RIKEN intézetben, szintén molekuláris biológiai kutatásokat végez, speciális, egyedi fejlesztésű célprocesszorok segítségével.

A siker feltétele természetesen, hogy a Sony és a FAH megfelelő sebességet tudjon elérni a PS3-as kóddal. A konzol központi processzora, a Cell bár valóban hasít, tehetsége korlátozott: kizárólag a 32 bit pontosságú számítások terén van kíméletlen fölényben, ha 64 bites műveletek kerülnek szóba, produkciója nyolcadára-tizedére esik vissza, az Intel Core 2 Duo chipek elméleti csúcsteljesítményének szintjére. Kérdéses, hogy a proteinek viselkedésének modellezése milyen precizitású műveleteket igényel.

Csak PR, vagy több annál?

Úgy tűnik, ezt a Cure@PS3 projektet nem csak egy egzotikus technikai kísérletnek szánja a Sony, mint például a PlayStation 2-esekből épített szuperszámítógépet, hanem valódi, széleskörű felhasználásra. A PS3-as kliens ugyanis grafikus felületet is kap, ahol az NVIDIA RSX grafikus chip segítségével állítólag valós időben figyelhetjük majd a gép processzora, a Cell által elvégzett számítások eredményeinek háromdimenziós ábrázolását. Sőt akár mozoghatunk is majd a molekulák között.

A kliens a grafikus felülettel együtt várhatóan kész lesz a PS3 novemberi rajtjára, talán része lesz a kereskedelmi csomagnak is. A FAH egyebek mellett kísérletezik a grafikus chipek számítási potenciáljának befogására is, amivel elsősorban ATI-chipeken próbálkoznak, de nem elképzelhetetlen, hogy később a Cell mellett az RSX is hadrendbe állíthatóvá válik. Remélhetőleg sikerrel jár a FAH, és már elosztott projektek is kiaknázzák majd a következő generációs konzolok kapacitásait, mint az Xbox 360 is. Egyes becslések szerint az évtized végére akár 150-200 millió ilyen játékgép kerülhet értékesítésre világszerte, amelyek nem csak a szórakoztatóipar, hanem a tudományos világ számára is óriási lehetőséget rejthetnek.