Csődbe ment a Silicon Graphics
Hosszú kínszenvedés után csődvédelmet kért a nagy teljesítményű számítógépeiről ismert Silicon Graphics, azonban ez egyelőre nem jelenti a patinás cég megszűnését, a vállalat hitelezői ugyanis tőkerészre cserélnék követeléseiket. A régóta küszködő cég sorsa azonban finoman szólva is kétséges, bár az ígéretek szerint egy jelentős átszervezés után az SGI kilábalhat a válságból.
A SGI-t 1982-ben alapította egy stanfordi professzor és két diákja. A vállalat eleinte grafikus terminálokat gyártott, később tértek át a munkaállomásokra, majd felvették a kínálatba a szervereket is. A cég innovatív megoldásaival örökre beírta magát az informatika történelemkönyvébe, az SGI-hoz köthető többek között az egyetlen keresztplatformos grafikus alkalmazásfejlesztési interfész, az OpenGL megszületése is. A cég volt alkalmazottai közül ma már sokan valamelyik grafikus céget (ATI, NVIDIA) erősítik, a PC-s 3D grafikai forradalmat lényegében ezek az emberek robbantották ki.
Az első szög
Utólag kimondható, hogy az SGI megroppanása a 90-es évekre vezethető vissza. Az első szög az volt az SGI koporsójába, amikor a cég által használt MIPS processzorokra fejlesztett Windows NT terve végül kútba esett és megjelentek a színen az Intel-alapú munkaállomások, amelyek aztán rövid idő alatt kiszorították a RISC-alapú megoldásokat. Egy időben maga az SGI is forgalmazott Intel-alapú, Windows NT-t futtató rendszereket, azonban a versenytársaknál jóval magasabb áron, így nem csoda hogy senkinek sem kellettek.
A 90-es évek közepén az SGI termékeit akkor még teherautószámra vásárló filmstúdiók pénzéből a cég felvásárlásokba kezdett, megvásárolta többek között a szuperszámítógépeiről ismert Crayt, valamint a 3D modellező szoftvereket fejlesztő Aliast és a Wavefrontot. Utóbbiakat később egy vállalatban egyesítették, majd 2004-ben egy magántőke-társaságnak adták el 57 millió dollárért. Hogy az SGI milyen rossz üzletet csinált, arra bizonyíték, hogy az Aliasért egy évvel később 182 millió dollárt fizetett az Autodesk.
A Cray felvásárlása sem hozta meg a várt eredményt, ennek elsősorban az alkalmazottak közötti generációs és kultúrális szakadék volt az oka. Míg az SGI-nál többségében fiatalok dolgoztak, a Cray szakemberei javarészt az ötvenes éveikben járó mérnökök voltak, a csapatok egyszerűen nem tudtak szót érteni és azonosulni a másik problémáival. A Craytől végül 2000-ben vált meg az SGI.
Két szék közül a padlóra
A 90-es évek végén a vállalat elhatározta, hogy szakít az általa addig használt MIPS architektúrával és Itanium-alapokra áll át. Az Intel által fejlesztett szerverprocesszor azonban csak hosszas késlekedés után került piacra és az első példányok teljesítménye messze a várakozások alatt maradt, ami jelentősen visszavetette az érdeklődést. Szintén problémát jelentett a kezdetben szegényes szoftverellátottság is. Eközben a MIPS processzorok fejlesztése stagnált, a rájuk épülő rendszerek pedig egyre elavultabbá váltak, így az SGI két szék közül a padlóra került.
A cég Itanium-alapú Altix szervereinek egyedülálló tulajdonsága, hogy akár 512 processzoros rendszer is építhető belőlük, egy ilyen megoldásnak azonban csak a szuperszámítógépes világban van jelentősége. Ezt leszámítva az SGI Itanium-alapú rendszerei semmilyen jelentős versenyelőnyt nem tudnak felmutatni a többi gyártó megoldásaihoz képest. Időközben a cég feladta saját operációs rendszerét, az IRIX-et is, az Itanium-alapú rendszerei már SUSE Linuxszal kerülnek forgalomba.
A szerverek világában ugyanaz adta meg a kegyelemdöfést a Silicon Graphicsnek, mint a munkaállomás-piacon: az olcsó, Intel-alapú, linuxos gépekből épített fürtök egyre több helyen szorítják ki a nagy RISC processzoros rendszereket. A vállalat itt is elvérzett a kényszerű átalakulása során, ahogyan teljesen saját fejlesztésű termékeiről lassan, de átállt a nyíltan hozzáférhető elemekből felépített megoldásokig.
A Silicon Graphics egy virágzó szoftver- és hardverfejlesztő cégből végül egy pusztán hardvergyártó vállalattá apadt, a bevételei az utóbbi évek során folyamatosan csökkentek, a veszteségek viszont nőttek. Március elején az SGI élére új vezetőt neveztek ki, Dennis McKenna azonnal bejelentette, hogy a talpraálláshoz jelentős átszervezésre és elbocsátásokra van szükség. Úgy tűnik azonban, a vezetés a baljós jelek ellenére későn eszmélt.