Öt év múlva már nem lesz merevlemez a notebookokban?
[The Korea Times/HWSW] Öt éven belül nehezen fogunk olyan notebookot találni, amelyikben van merevlemez -- véli George Scalise, az amerikai félvezetőipari szövetség, a Semiconductor Industry Associaton (SIA) elnöke. Meglátásának Szöulban adott hangot múlt héten, mikor dél-koreai üzleti szereplőkkel találkozott. A távol-keleti ország a világ félvezetőgyártásának egyik fellegvára, hiszen a Samsung a világ legnagyobb memóriagyártója, míg a Hynix a második a globális piacon.
Az ötvendolláros választóvonal
A SIA elnöke szerint a ma egyeduralkodó merevlemezek az évtized végére kiszorulnak a hordozható gépekből, mivel flash memóriák fokozatosan felváltják őket kedvezőbb tulajdonságaik révén. A kritikus pont akkor következik majd be, mikor az ilyen háttértárak ára eléri az 50 dollárt. "Úgy gondolom, hogy ha a mai fejlesztésekre vetünk egy pillantást, egy dolog elég nyilvánvaló: mikor a flash memória költsége 50 dollár alá süllyed, fel fogja váltani a forgó háttértárat. Úgy hiszem, ez öt éven belül fog megtörténni. Forgó memória nélkül laptopjaink lesznek. Csak flash-sel lesznek szerelve" -- mondta el Scalise.
A memóriachipekre épülő háttértáraknak (SSD, solid-state drive) rengeteg előnye van, egyetlen hátrányuk egyelőre az egységnyi kapacitás ára, ez a mutató azonban a gyártástechnológiai fejlődésnek köszönhetően rohamléptekben javul. A memóriachipekből felépült meghajtók kisebbek, könnyebbek lehetnek, kevesebbet is fogyasztanak. Eközben gyorsabban kezelik az adatokat, valamint nem elhanyagolható módon biztonságosabban tárolják azokat, hiszen nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, amelyek korlátozzák a sebességet, valamint ütődésre, nehézségi gyorsulásra megsérülhetnek.
Küszöbön az átállás?
Az SSD-kre való átállás komoly üzleti jelentőséggel bír a világ memóriagyártói számára, köztük a Samsunggal és Hynixszal, hiszen tavaly 63 millió notebook került értékesítésre világszerte, amelyek jellemzően legalább 40 gigabájtos merevlemezt tartalmaztak. Idén 77 millió hordozható gép eladását prognosztizálják, míg 2008-ra ez a szám átlépi a 100 milliót, így a notebook SSD-piac értéke sok milliárd dollárt tehet majd ki.
A Samsung már többször demózott SSD-vel szerelt notebookokat, amelyekben legutóbb már egy 32 gigabájtos meghajtó kapott helyet. Ez az egység jelenleg mintegy 1000 dollárba kerül, hússzor annyiba, mint a SIA vezetője által kritikusnak tartott ár. Bár az egységnyi kapacitás ára drasztikusan zuhan, szinte hónapról hónapra, mégis valószínűbb, hogy az átállás több lépcsőben fog megtörténni, azaz egy ideig hibrid megoldásokat látunk majd: mind SSD, mind HDD lesz a notebookokban.
Erre készül következő Centrino platformjával az Intel is. A jövőre megjelenő, Santa Rosa kódnéven fejlesztett platform tartalmaz majd egy Robson névre hallgató technológiát, amely nem mást céloz meg, mint az SSD kezelését. Előnye, hogy a merevlemez akár ki is kapcsolható, hiszen az SSD a merevlemez egyfajta külső gyorsítótáraként is működne.
Ez nemcsak növeli a teljesítményt a gyorsabb kiolvasás és írás révén, hanem növeli a merevlemezen tárolt adatok biztonságát, hiszen azok kikapcsolt állapotban sokkal kevésbé sérülékenyek, valamint jelentősen csökkenti a rendszer fogyasztását is. A Samsung szerint két éven múlva nagyjából minden harmadik gépben megtalálható lesz az SSD.
Zsugorodó merevlemezek
A merevlemezgyártásban érdekeltek (gyakran ugyanazon a vállalaton belül egy másik részleg, vagy divízió) viszont láthatóan egyáltalán nem nyugodtak bele az elkerülhetetlennek tartott végzetükbe. Sőt, kihasználva költségbeli előnyüket, a fejlesztők elképesztően miniatűr méretekben állítanak elő merevlemezeket, amelyek így aztán hordozható zenelejátszókba és mobiltelefonokba is bekerülnek, ami jelenleg egyben a merevlemezpiac húzó ágazatát is jelenti.
Az ezek megalkotása során szerzett ismeretek, képességek birtokában a merevlemezgyártók sikeresen vehetik fel a küzdelmet a memóriára épülő megoldásokkal szemben. A Hitachi, Toshiba, Cornice vagy a Seagate olyan mini meghajtókat mutatott be az elmúlt időszakban, amelyek hatalmas ütődéseknek, szélsőséges nehézségi erőknek is ellenállnak, rendkívül kicsik és könnyűek, valamint keveset fogyasztanak. Ezek révén akár mobiltelefonba, vagy mp3-lejátszókba építve is alkalmazhatóak, és akár egy 1,5 méterről való leejtést is elviselnek.
Bár úgy tűnik, a merevlemezek zsugorítása praktikus okok miatt leállt, és nem lesznek kisebbek a tányérok, mint 0,85-1 hüvelyk, fejlődésük azonban folytatódik. A mérnökök most a kapacitás és sebesség növelésére összpontosítanak, amelyre kiváló lehetőséget nyújt az ún. merőleges adatrögzítési eljárás. Ekkor a mágneses jelek nem horizontálisan terülnek el a tényér felületén (ráfekve), hanem a felületre függőlegesen. Ezáltal ugyanakkora tányéron akár tízszer annyi tárolható, ráadásul az adatsűrűség növekedésével gyorsulás is tapasztalható.