Tízmilliárdokat veszteget el Magyarország és Európa
Az Európai Unió évente akár több mint tízmilliárd euró telekommunikációs befektetéstől esik el a nem elég hatékony hatósági szabályozás következtében, nem beszélve az ilyen célú beruházások gazdaságilag serkentő hatásának elmulasztásáról -- derül ki a Strategy and Policy Consultants (SPC) által nemrégiben közzétett elemzésből.
Elvesztegetett milliárdok
Az SPC az egyes nemzeti hatóságok munkája és az adott országra jellemző távközlési befektetések nagysága közötti összefüggést vizsgálta statisztikai eszközökkel. Az etalon Nagy-Britannia, a rossz példa Németország. Az SPC a European Competitive Telecommunications Association (ECTA) által kidolgozott, és iparágilag elfogadott részletes, súlyozott pontozási rendszert alapul véve elemezte a kapcsolatot.
Az ECTA az egyes nemzeti hatóságokkal együttműködve méri fel évről évre az egyes uniós tagállamok telekommunikációs szabályozottságának fejlettségét. Az SPC tanácsadó cég az adatokkal végzett tesztek alapján úgy találta, a kapott pontszámok és a telekom-beruházások között jelentős korreláció mutatható ki, ami egy modellel nagy mértékben magyarázható is.
| Jelmagyarázat |
|
INV%TVA: a befektetések a teljes hozzáadott érték (TVA) százalékában
Scorecard: az elért pontszám LPRODCOM: a munkaerő termelékenysége az telekom iparban zárójelben a t-statisztikák eredményei, erős korrelációt mutatva dummies: dummy-változók összessége, további hatások modellbe foglalása |
A 334 pontos Ausztriát utolérve ez a valószínűsíthető növekedés 10 százalékot tenne ki, ami több mint 10 milliárd forintot jelenthetne. Európa egészét nézve az ideális szabályozás elérésével további 14,3 milliárd euró, azaz 3800 milliárd forint áramlana a telekommunikációs szektorba, ami 34,5 százalékos emelkedést jelentene.
Az ECTA elemzése úgy találta, hogy Európában a britek vezetik toronymagasan a listát, 430 pontot érve el. Végeredményben elmondható, hogy a szigetországban a leginkább nyílt, kiegyenlített a verseny a távközlési szektorban. Az intenzívebb verseny több szereplőt, magasabb beruházásokat, végeredményben több, fejlettebb és olcsóbb szolgáltatásokat eredményez, aminek nyertesei egyaránt a fogyasztók és az üzleti felhasználók.
A pontszámok és a befektetések relatív nagysága (össze tőkeberuházáshoz képest) közötti összefüggés; Forrás: ECTA
A nagy magyar helyzet
A magyar hatóságok működését pozitívan értékelte ugyan az ECTA, ennek hatása a telekom piacok nyitottságára, valamint az elérhető telekom-termékekre azonban már korántsem ilyen pozitív. A Nemzeti Hírközlési Hatóság és más esetlegesen érintett szervezetek működése átlátható, független, megfelelő jogkörökkel van felruházva, és a piacelemzések, hatósági szabályozások is szakszerűek -- szögezi le az ECTA.
A gondok a szankcióknál, a piaci szereplők kordában tartásánál kezdődnek. Az ECTA szerint a magyar büntetések alig hatásosak, valamint kényszerítő erő gyakorlatilag nem létezik. Komoly hiányosságok találhatóak a piac nyitottságában is, mivel az NHH nem biztosítja, hogy a már kiépített infrastruktúrával rendelkező, erősebb piaci szereplők hálózataihoz más vállalatok, új belépők átlátható módon és gyorsan férjenek hozzá.
Szintén rosszul szerepelnek a magyar hatóságok, ha a erőfölényben lévő, vagy a versenyt csorbító módon ténykedő szereplők megregulázása kerül szóba. A piaci koncentráció hazánkban mind a vezetékes, mint a mobilszolgáltatások terén magas, így mindössze néhány, erőfölényben lévő szereplőről beszélhetünk. A számhordozhatóság bevezetése nem hozta meg a kívánt eredményt, ugyanis elhanyagolható azoknak a száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Az ECTA szerint Magyarországon a számhordozás sem nem elég egyszerű, sem nem elég gyors.
Szinte következik az előzőekből, hogy a vezetékes és mobilszolgáltatások kínálata, a tarifák, valamint a szereplők száma elmarad az ideálistól. Míg a vezetékes szolgáltatások esetében a különféle összekapcsolási tarifák, addig a mobilszektor esetében a virtuális szolgáltatók hiánya fájó. A szélessávú internet infrastruktúra szabályozottsági és piaci helyzete ugyanakkor viszonylag jól szerepel, összehasonlítva akár más országokkal is, igaz, a tarifákkal itt is problémák vannak.
Látható tehát, hogy a hazai helyzetet a rendkívül magas piaci koncentráció rontja, ami csorbítja a versenyhelyzetet. Az ország méretéből és vásárlóerejéből fakadóan nagy erejű szereplők megjelenése, független országos infrastruktúrák kiépítése nem valószínű, hiszen a beruházások megtérülése elégtelen. A versenyhelyzet fokozásának eszköze így a már piacon lévő vállalatok hálózatainak jogi eszközökkel való megnyitása kell hogy legyen. A hatóságok feladata, hogy eltávolítsa az ez előtt álló belépési akadályokat. Átláható, egyszerű feltételekre, gyors eljárásokra, és az erőfölényben lévő szereplők elszámoltathatóságára, és hatásos szankciók kilátásba helyezésére van szükség.
A telekommunikációs szektor a gazdaság egyik katalizátora. Az általa kínált szolgáltatások ára, fejlettsége, jelentősen befolyásolja a versenyképességet, a munkaerő termelékenységét is, a jövedelemtermelő képességet. Kifejezetten igaz ez az olyan, a felzárkózás szakaszában lévő országokra, mint Magyarország. Bár hazánkban a telekommunikációs beruházások GDP-arányosan nagyobbak, mint a fejlettebb tagállamokban, az arányos abszolút, egy főre eső összeg töredéke a brit vagy svéd mutatóknak. A versenyképesség fokozásában, az anyagi jólét magasabb ütemű növelésében pedig az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása kulcsszerepet játszik.
Véleménye van?