Elhagyja az Apple-t a Mac OS X atyja
 |
Két zseniális elme
Az örmény származású "Avie" Tevanian a Rochester Egyetemen szerezte matematikusi diplomáját, majd a Carnegie Mellon Egyetemre járt, ahol számítógéptudományból doktorált és jelentős szerepet vállalt a BSD-alapú Mach kernel kifejlesztésében. A NeXT Computerhez Steve Jobs hívta, Tevanian örömmel ment is, itt a NEXTSTEP operációs rendszeren dolgozott, majd amikor 1997-ben a NeXT-et felvásárolta az Apple, Tevanian ismét Jobsszal tartott. Az Apple kötelékén belül Tevanian irányította az OS X fejlesztését, amely végül 2001 márciusában jelent meg. Az OS X azóta számos kiadást élt meg és sokak -- főképp az Apple-tábor -- szerint a jelenleg elérhető legfejlettebb asztali operációs rendszer.
Tevanian mellett az Apple egy másik jelentős vezetőjét is elveszíti a napokban, ugyanis Jon Rubinstein, az iPodért felelős részleg igazgatója már korábban bejelentette hogy március végén nyugdíjba vonul. Érdekesség, hogy Rubinstein szintén volt a NeXT alkalmazottja, az Apple-hez azonban a FirePower Systems nevű, PowerPC processzoros PC-ket gyártó cégtől került. Rubinstein a Cornell Egyetemen szerzett villamosmérnöki, majd a Colorado Állami Egyetemen számítástudományi diplomát. Rubinstein számos szabadalom tulajdonosa.
Tevanian és Rubinstein kapcsán is szóba került a NeXT, essék most pár szó erről a vállalatról. Sokan talán nem is tudják, de az Apple-t részben alapító Steve Jobs 1983-ban elcsábította a Pepsi vezérét, John Sculleyt, és őt ültették az elnök-vezérigazgatói székbe. Ez később Jobs szempontjából rossz döntésnek bizonyult, ugyanis személyes befolyása egyre inkább háttérbe szorult és végül már csak egy félreeső iroda jutott neki az Apple telephelyének egyik melléképületében.
A NeXT
1985-ben aztán Jobs úgy döntött, elhagyja gyermekét és szerencsét próbál, a zsebében hétmillió dollárral megalapította a NeXT vállalatot, amelynek célja egy tudományos területen is jól használható fejlesztői rendszer kifejlesztése volt. Nem sokkal később azonban változtak a tervek és a NeXT-nél rájöttek, hogy szoftvernél sokkal jövedelmezőbb egy egész gépet eladni, így aztán megkezdődtek a hardver és egy új operációs rendszer munkálatai. A NEXSTEP nevű operációs rendszeren Avie Tevanian dolgozott, így nem csoda, hogy az elkészült szoftver sokban hasonlított a Mach kernelre, amelyet Tevanian még az egyetemen segített elkészíteni. A hardverért az a Rich Page volt felelős, aki az Apple-nél korábban a Lisát tervezte.
A NeXT első számítógépe
1987-re a kalifornia Fremontben elkészült a NeXT első gyára, a legendák szerint Jobsnak elképesztő elvárásai voltak az épülettel kapcsolatban, állítólag a homlokzatot háromszor is újrafestették, mire éppen olyan szürke lett, amilyennek Jobs megálmodta. A NeXT első terméke a NeXTcube nevű számítógép volt, amelynek karrierje nem indult egyszerűen. A gépet rendkívül nehéz volt gyártani, mert számos előremutató technikai megoldást tartalmazott, például a háza magnézium-ötvözetből készült. Ennél sokkal nagyobb problémát jelentett, hogy az operációs rendszer és a szoftverek nem fértek el az akkoriban elérhető áron kapható merevlemezeken, így a gépbe végül egy speciális, a Canon által gyártott magneto-optikai meghajtó került, amelynek kapacitása 256 megabájt volt.
A Cube egy 25 MHz-es Motorola 68030 processzorra, valamint egy 68882 matematikai társprocesszorra épült és alapkiépítésben is 8 megabájt memóriát tartalmazott, ami akkoriban szédületesen nagynak számított. A gép nem volt olyan erős mint a UNIX-alapú munkaállomások, de nem is volt annyira drága. Az akkori PC-khez viszonyítva a teljesítménye elképesztő volt, de az ára is, a Cube 10 ezer dollárba került. 1990-es megjelenésekor a gép mégsem találta meg igazán a piacát, ráadásul kiderült, hogy az operációs rendszert tároló magneto-optikai meghajtó hétköznapi körülmények között használhatatlanul lassú. Ez végül a Cube totális bukásához vezetett.
A NeXTcube-nak azonban a jó koncepciót és az elhibázott végrehajtást leíró bekezdések mellett mégis jelentős szerepe van az informatika történelmének lapjain, ugyanis Tim-Berners Lee, a World Wide Web feltlalálója épp egy Cube-ot használt, így a NeXT gépét érhette az a megtiszteltetés, hogy a világ első webszervere lett. John Carmack, az id vezető programozója is egy Cube-ot használt a Wolfenstein 3D és a Doom kifejlesztéséhez. Carmack annak idején több NeXT gépet is birtokolt és meg volt róla győződve hogy ez a jövő.
A NEXTSTEP felhasználói felülete
1991-ben érkezett a Cube utóda, a lapos, pizzásdobozra hasonlító Nextstation, amely erősebb processzorral rendelkezett és a lassú magneto-optikai egység helyett már merevlemezt tartalmazott és bár több tízezer darabot adtak el belőle, a NeXT 1992-ben mégis kiszállt a hardver-bizniszből. A fremonti gyárat eladták, a céget átnevezték NeXT Software-re, a NEXTSTEP-et pedig elkezdték portolni Intel processzorokra, a munka 1993-ra el is készült. Később Sun SPARC és HP PA-RISC chipeken futó változatokat is kiadtak belőle.
Újra együtt
A NeXT története akkor ért véget, amikor az Apple újkori története kezdődött, 1996 decemberének végén az Apple bejelentette hogy 400 millió dollárért megveszi a céget. A cél a NEXTSTEP megszerzése volt, amelynek alapjaira építkezve a vállalat az új Mac OS-t álmodott, ebből lett később a Mac OS X. Steve Jobs is visszatért az Apple kebelére, először mint tanácsadó, később mint ideiglenes elnök-vezérigazgató, majd elnök-vezérigazgató.