A kéretlen levélhez engedélyt kérő levél is jogszabálysértő
2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. A jogszabály téves értelmezéséből adódóan az utóbbi két hónapban megnőtt azoknak az e-mail üzeneteknek a száma, melyek egy üzenetben arra kérnek engedélyt, hogy a levélíró később jogszerűen küldhessen kéretlen elektronikus üzenetet a címzettnek. Ezek a levelek azonban szintúgy kéretlenek, nem felelnek meg az opt-in előírásoknak, így saját maguk is jogszabálysértők.
Az SMS és MMS is elektronikus üzenet
Kéretlen elektronikus üzenetet -- pontosabban "elektronikus hirdetést" -- csak akkor lehet küldeni a címzett részére, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult, ez az úgynevezett "opt-in" rendszer. Többen ezt úgy értelmezik, hogy kéretlen levéllel kérhetnek ilyen beleegyezést, ez azonban jogszabálysértő eljárás. Az elektronikus hirdetés fogalmába január 1-től már nem csak az elektronikus levelek, hanem más elektromos csatornán továbbított üzenetek, így az MMS-ek és SMS-ek is beletartoznak.
A elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosításával bevezették az "elektronikus hirdető", az "elektronikus hirdetési szolgáltató" és az "elektronikus hirdetés közzétevője" fogalmakat is, illetve meghatározták ezek felelősségét is. A módosítást követően a kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatosan a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely felügyeleti eljárás keretében vizsgálatot indíthat.
50 ezertől fél millióig terjed a bírság
A Nemzeti Hírközlési Hatóság az eljárás lefolytatását követően elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását és ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre.