Csökkent a fájlcserélők látogatottsága
Amióta az amerikai Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta, hogy a fájlcserélő hálózatok felelőssé tehetők a hálózaton elkövetett jogsértésekért, látványosan csökkent azok száma, akik a zenék, filmek vagy szoftverek beszerzésének ezt a módját választják. Az elérhető anyagok mennyisége azonban továbbra sem apad, vagyis a legaktívabb felhasználókat nem rettenti el a tartalomipar által indított jogi hadjárat.
Kedvüket szegte
Az NPD Group piackutató cég adatai szerint júniusban mintegy 6,4 millióra rúgott azon amerikai háztartások száma, ahol valamelyik családtag legalább egy fájlt letöltött az internetről, valamely fájlcserélő hálózatból. Októberben azonban már csak 5,7 millió háztartásban kockáztattak a felhasználók, ez 11 százalékos csökkenést jelent és egyben bizonyítja, hogy a jogi hadjárat hatásos. Az NPD elemzője, Russ Crupnick az eredmények kapcsán elmondta, ez az első alkalom, hogy a fájlcserélők népszerűsége ilyen meredeken csökkent, ráadásul a jelenség nem hozható összefüggésbe a szezonalitással.
Amint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága június végi ítéletében kimondta, hogy a fájlcserélő hálózatokat üzemeltető vállalatok felelőssé tehetők a felhasználók által elkövetett jogsértésekért. A döntés lehetőséget ad a tartalomipar szereplői számára, hogy azonnal pereket indítsanak akár az összes felhasználó ellen, aki jogvédett anyagokat tölt le vagy oszt meg a P2P-hálózatokon. Az ítélet elrettentő lehet a fájlcserélőkhöz csak ritkán forduló felhasználókkal szemben, de a "nehéz fiúkat" aligha tántorítja majd el. Ezt támasztja alá, hogy a P2P-hálózatokon elérhető anyagok száma a júniusi 258 millióról októberre 266 millióra nőtt.
Közel sem biztos tehát, hogy a tartalomipar erélyes fellépése hosszú távon is kedvét szegi a fájlcserélőknek. Emlékezetes, hogy amikor az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) 2003-ban megindította első pereit a fájlcserélőket használó magánszemélyek ellen, érezhetően csökkent a P2P-hálózatok felhasználói létszáma, azonban pár hónap után még a korábbinál is magasabbra szárnyalt. További nehézséget jelent a lemezkiadók és filmstúdiók számára, hogy számos fájlcserélő hálózat teljesen decentralizált, akkor is tovább működik, ha a fejlesztők és üzemeltetők eltűnnek a színről. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sok fájlcserélő az Egyesült Államokon kívül működik, illetve nem amerikai programozók hozták létre, rájuk pedig nem vonatkoznak az amerikai törvények.
Káros-e a fájlcsere egyáltalán?
A zeneipar egyelőre sem szép szóval, sem reklámkampánnyal, sem pedig perekkel nem tudta eltéríteni a felhasználókat az ingyenes fájlcserélők használatától. A Yankee Group felmérése szerint 2001-ben az internetezők összesen 5,16 milliárd fájlt cseréltek az ingyenes szolgáltatásokon keresztül és 2005-re ez a szám várhatóan 7,44 milliárdra növekedik.
Egyelőre az sem világos, vajon a fájlcserélők megjelenése hatással van-e a lemezeladásokra. Egy 2004-ben közzétett felmérés szerint nincs összefüggés az internetes fájlcsere és a lemezeladások között. A Harvard egyetem és a North Carolina egyetem két professzora heteken keresztül elemezték a fájlcserélő hálózatok forgalmát, majd összevetették őket a lemezeladási adatokkal és azt találták, hogy a fájlcserélők forgalma semmiféle hatással nincs a lemezeladásokra.
A fájlcsere-jelenség még magukat a zenészeket, művészeket is megosztja. Egy tavaly decemberben közzétett tanulmány szerint a zenészek úgy gondolják, az internet nélkülözhetetlen a műveik létrehozásához és terjesztéséhez, és a megkérdezetteknek csak alig több mint fele szerint kellene büntetni a fájlcserét. A művészeknek csak 28 százaléka szerint jelent fenyegetést az internetes fájlcsere, 43 százalékuk szerint inkább hasznos mint káros, ugyanis segít abban, hogy a művek széles körben ismertek és elterjedtek legyenek.