Megjelent a Windows Server 2003 új verziója, az R2
Pár nappal ezelőtt a Microsoft megjelentette szerver operációs rendszerének legújabb változatát, a Windows Server 2003 R2-t. Az R2 tartalmazza a Windows Server 2003 SP1 szervizcsomag valamennyi újdonságát, valamint jónéhány extra bővítményt, amelyek opcionálisan telepíthetőek a rendszerhez.
Az R2 két lemezen érkezik, az elsőn egy teljesen változatlan Windows Server 2003 található, míg a másodikra az újabb képességeket pakolták. Ebből is adódik, hogy az R2 az operációs rendszer egészét nem frissíti (ha azon már megtalálható az SP1), hanem kiválaszthatjuk, hogy az újdonságok közül milyen további szerepköröket és funkciókat szeretnénk telepíteni szerverünkre. Az operációs rendszer 180 napig működő, tesztelésre szánt változata letölthető a Microsoft oldaláról.
Replikáció és elosztott fájlrendszer
Az R2-ben jelentősen egyszerűsödik a központi szerverekhez csatlakozó kirendeltségenkénti szerverek kezelése (branch management) -- a szerverek közti adatmozgások sebessége, erőforrás- és karbantartásigénye sokat csökkent az adatreplikációs eljárások újraírásának és a fejlett tömörítési technológiának köszönhetően. A korábban egyszerűen Distributed File System (DFS) névre hallgató technológia felvette a DFS Namespaces nevet, míg a replikációért felelős File Replication Service (FRS) ezentúl DFS Replication néven folytatja pályafutását.
A Remote Differential Compression (RDC) technológiának hála már csak a fájlok megváltozott darabjai közlekednek a hálózaton, nem a teljes megváltozott fájl, ráadásul a darabok is tömörítve. A Microsoft és partnerei által végzett mérések szerint, ez akár négyszázszorosra is képes megnövelni a rendelkezésre álló hálózati sávszéllesség kihasználhatóságát.
Identitás- és hozzáféréskezelés
Újabb lökést kapott az identitás- és hozzáféréskezelés is, mivel a Windows Server 2003 R2-ben már lehetőség van az ADFS (Active Directory Federation Services) és az ADAM (Active Directory Application Mode) használatára is. Az ADFS lehetővé teszi, hogy két Active Directory, vagy akár több, eltérő platformon üzemelő címtár képes legyen együttműködni egymással, és ugyanazokat a felhasználókat tudják hozzárendelni saját erőforrásaikhoz.
Ez a megoldást a vállalatok közötti átjárhatóságot nagyban megkönnyítik, különösen, hogy ez a címtárak közötti együttműködés a jelszavak szinkronizációját is érinti, vagyis ha egy felhasználó megváltoztatja egy Windows domainben a jelszavát, akkor a hozzá kötött Unixos, LDAP-alapú címtárban is megjelenik a jelszó változása. Az ADFS különféle szolgáltatásainak segítségével könnyen megvalósíthatóak az SSO (Single Sign-On) rendszerek, ahol a felhasználóknak egyetlen egyszer kell magát azonosítania, és az alapján működik valamennyi összekapcsolt címtárban és szoftverben a tényleges hozzáférés- és jogosultságkezelés.
Az ADAM ezzel szemben egy lényegesen eltérő problémára nyújt megoldást: lehetővé teszi, hogy akár alkalmazásonként saját mini címtárat hozzunk létre, amiben eltárolhatóak az alkalmazások beállításai, felhasználói, és hagyományos Active Directory és LDAP hívásokkal érhető el. Ezáltal a programozók számára közel mindegy, hogy valódi domainre, vagy egy egyszerű kliensszámítógépre kerül telepítésre szoftverük, mivel minden Active Directoryval kapcsolatos eljáráshívás működni fog.
Az ADAM nagy előnye, hogy egy számítógépen akár többet is telepíthetünk belőle, valamint akát Windows XP operációs rendszereken is működik, és egyáltalán nincs szüksége primary domain contollerre. Ezzel szemben természetesen limitációk is észrevehetőek egy hagyományos Windows címtárral szemben, mivel például -- értelemszerűen -- nem támogatja a group policyket, az IntelliMirrort, a publikus kulcsú infrastruktúrát és az automatizált szoftvertelepítést (ASD, Automated Software Distribution), viszont mindezeket leszámítva teljes értékű Active Directoryként viselkedik, annak minden előnyével együtt.
Unix-interop és tárolási újdonságok
A Windows Server 2003 R2 megjelenésével egyidőben megszűnt a Services For Unix (SFU) különálló termékként, viszont annak minden képessége elérhető az R2 részeként, ami segít a Unix-alapú rendszerekről történő migráció és a heterogén környezetekben történő együttműködésben egyaránt. Az SFU segítségével a Windows Server 2003 R2 képes mindenféle probléma nélkül együttműködni például a Unixos NIS-sel és a Sambával is. Az R2-ben már akár a Windowsos Domain Controller is tud mester NIS-szerverként működni.
Tovább egyszerűsödött a hálózati tárolóeszközök (SAN) kezelése a Storage Manager for SANs révén, amivel a rendszer adminisztrátorai logikai egységekbe szervezhetik tárolóegységeiket. Már arra is lehetőség van az üvegszálas szállítási rendszerek esetében, hogy egy adott irányú adatforgalom egyszerre több célpontra érkezzen meg, ezáltal azonnal megoldva a replikációt is az adatok biztonságának szavatolására.
Az ugyancsak újdonságnak számító File Server Resource Management technológiával most már nem csak NTFS logikai meghajtókhoz adhatunk meg felhasználónként kvótákat, hanem akár egyes könyvtárakhoz is meghatározhatjuk, hogy ki mekkora területet foglalhat el benne, ráadásul a számunkra fontos változásokról már nem csak az eseménynaplón keresztül értesülhetünk, hanem akár levélben, vagy speciális kimutatásokban is. A Windows Server 2003 R2-vel egyidőben jelent meg a Windows Storage Server 2003 R2 is, ami kifejezetten fájlszerverként törénő felhasználásra lett kihegyezve.
Virtualizáció
Ugyancsak most érkezett meg a Virtual Server 2005 R2, ami újabb lépés a virtualizáció kiteljesedése felé a Windows platformon, ami végül a Longhorn Serverben fogja elérni közel végleges formáját a Hypervisor képében. A Virtual Server 2005 R2 már arra is képes -- a VmWare megoldásával ellentétben -- hogy a virtuális és valódi gépek, fürtök között automatikusan átterhelje a futó szoftvereket, ezáltal növelve a rendszer üzembiztonságát, rendelkezésre állását és mégis csökkenti a működési költségeket (hiszen akár egyetlen gépen is futhat valamennyi környezet backup-szervere, és csak az lép működésbe, amire éppen szükség van).
A Windows Server 2003 R2 megjelenésével a licencelés is változott egy keveset, hiszen az Enterprise változatot megvásárolók egyszerre négy virtualizált példányt is használhatnak a licencszerződésük keretein belül bármiféle külön költség nélkül. Szintén érdekes újdonság, hogy a Windows Server 2003 R2-ben már megtalálható a .NET keretrendszer 2.0-s változata is, amivel a webszerverként történő felhasználás esetében jelent további előnyt.