Harmincnégy éves a Pong

[Wikipedia/HWSW] Tegnap ünnepelte 34. születésnapját a legendás Pong videojáték. Noha nem ez volt a világ első videojátéka, az első volt azok között, amelyek kereskedelmileg is sikeresek lettek. A Pong alapozta meg a máig legendás Atari hírnevét is.

Minden kezdet nehéz

Ralph Baer 1951-ben csak egy mérnök volt a Loral nevű tévégyártó cégnél, amikor azt az utasítást kapta a főnökétől, hogy tervezze meg a világ legjobb tévéjét. Baer úgy gondolta, hogy egy hagyományos tévékészüléket kelendővé tenne, ha játékokat is lehetne rajta játszani. Ekkor született meg a videojáték ötlete, azonban az elgondolás végül nem valósulhatott meg, Baer főnöke ugyanis hallani sem akart a dologról.

1966-ban azonban Baer egy másik vállalatnál, a Sander Associatesnél megkezdte az első videojáték prototípusának megépítését, amelyen a mára már legendává lett asztalitenisz-játékot lehetett játszani. 1970-ben a Magnavox tévégyártó látta meg a készülékben a fantáziát, a vállalat azt várta a videojátéktól, hogy fellendíti a tévékészülékek eladását. A készülék végül 1972-ben jelent meg, Magnavox Odyssey néven.

A Magnavox Odyssey egy kiállításon mutatkozott be a nagyközönség előtt és az első játékosok között volt az a Nolan Bushnell, aki nem sokkal később megalapította az Atari vállalatot. Bushnell elképzelései szerint az Atari pénzbedobós autóverseny-játékot készített volna játéktermek számára, azonban az asztalitenisz programozása egyszerűbb volt, így első próbálkozásuknak ezt választották. Az Atarihoz akkor frissen érkezett Al Alcom sebtiben elkészítette a programot, már csak megfelelő nevet kellett választani neki. Mivel a Ping-Pong már bejegyzett védjegy volt, a játék végül a Pong nevet kapta.

Ha egy üzlet beindul...

Az első Pong pénzbedobós játékokat két kaliforniai krimóban állították fel és pillanatok alatt óriási népszerűségre tettek szert, a gépektől egészen az utcáig álltak sorban a rajongók. Az egyik gép igen hamar elromlott, ezért a bár tulajdonosa felhívta Alcomot, jöjjön ki és javítsa meg. Amikor kinyitották az automatát, döbbenten látták, hogy az egyszerűen megtelt a bedobált negyeddolláros érméktől. Ekkor döntött úgy az Atari, hogy további példányokat is gyárt a Pongból.

Nem sokkal később a Magnavox tudomást szerzett a Pongról és értesítette az Atarit hogy szabadalmi joguk van a játékra. A felek bíróságra mentek, ahol bebizonyosodott, hogy Bushnell látta, sőt, ki is próbálta a Magnavox készülékét. Az Atari jobbnak látta megegyezni a Magnavoxszal, a vállalat 700 ezer dollárt fizetett a licencjogokért.

1973-ban született meg a Pong otthoni változatának ötlete, amelyet végül az 1975-ös Consumer Electronics Shown be is mutattak. A Magnavox Odyssey korábbi sikertelensége miatt azonban a kereskedők nem érdeklődtek a készülék iránt, egy kivételtől eltekintve: a Sears üzletlánc megkereste az Atarit, hogy az ünnepi szezonra hány Pongot tudnának szállítani, Bushnell azt válaszolta, minden erejüket megfeszítve talán le tudnak gyártani 75 ezer darabot. A Sears közölte, hogy legalább a duplájára lenne szükség. Az üzletlánc lett a Pong kizárólagos forgalmazója, 1975 decemberáben pedig a boltok előtt óriási sorokban kígyóztak a vevők a Pong-szállítmányokra várva.

Eközben a pénzbedobós Pong automaták is jól fogytak, a gépeket ezerszámra rendelték a játéktermek és bárok. A Pongnak végül a népszerűsége lett a veszte, a 80-as években egyre több cég kezdte lemásolni az ötletet és elárasztották a piacot olcsó Pong-változatokkal. Az Atarit azonban ez akkor már csöppet sem érdekelte, hiszen ekkor már javában tarolt az új jövevény: Pac-Man.