Szuperszámítógépes hatalommá kíván válni a Microsoft
A nemrégiben véget ért Supercomputing 2005 konferencián debütált a Microsoft új operációs rendszere, amelyet kifejezetten a tudományos alkalmazásokat futtató fürtözött gépekhez fejlesztettek ki.
Szuperszámítógépes Windows
A konferencián Bill Gates, a Microsoft igazgatótanácsának elnöke vázolta elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy a szoftveripar milyen formában járulhat hozzá tudományos kutatásokhoz és műszaki újításokhoz. Gates emellett hangsúlyozta, hogy az egyszerűbb és hatékonyabb tudományos célú számítástechnika érdekében az informatikai és a tudományos világ, valamint és a kormányzati szektor közötti összefogásra lenne szükség. A Microsoft e jövőkép megvalósítása érdekében a világ különböző országaiban 10 tudományos kutatóközponttal együttműködve fog közös kutatási projekteket finanszírozni.
A fürtözött rendszerek piaca amiatt vált érdekessé a Microsoft számára, mert azok használata kezd túlnőni a kormányzati és tudományos feladatokon, és a technológia iránt végre igény mutatkozik a vállalatok egyre nagyobb részében is. A korai érdeklődők között találhatóak gyógyszergyártó és kutatócégek, valamint gépjárműgyártók is. A szuperszámítógépes Windows azért lehet vonzó a vevők számára, mert dobozos termékként, segítőkész szoftverekkel és dokumentációval érkezik, ezáltal a nagy számításigényű alkalmazások programozását nem kell nulláról kezdeni.
A rendezvény alkalmából a redmondi cég kiadta a Windows Server 2003 Compute Cluster Edition második bétaváltozatát. A konferencián összesen 17 szoftvergyártó, illetve számos hardvergyártó partner -- többek között a Dell, a HP, a IBM, a NEC, az Orion Multisystems, a Tyan Computer és a Verari Systems -- mutatott be 20 iparág-specifikus mérnöki-tudományos alkalmazást a Microsoft operációs rendszerére építve.
Újabb változatok
A "szuperszámítógépes Windows" támogatja a Message Passing Interface (MPI) használatát, ami a teljesítménymegosztott fürtözés alaptechnológiája, valamint a rendszer tartalmaz olyan eszközöket is, amikkel hatékonyan fürtözhető alkalmazások készíthetőek el. A Windows Server 2003 Compute Cluster Edition emellett beépített feladatütemezővel és fürtözött erőforrások kezelésére alkalmas eszközökkel érkezik.
A Microsoft a Windows Server 2003 Compute Cluster Edition következő változataiban már azt szeretné elérni, hogy a .NET keretrendszer kiterjesztésével váljon lehetővé a fürtözött szoftverek készítése, ezáltal a programozók hatékonyabb nyelvekkel, például C# és Visual Basic .NET segítségével is készíthetnek skálázható alkalmazásokat. A keretrendszerre írt kódok ugyan lassabban futnak, mint a natív C kód, azonban a .NET keretrendszer nagyobb biztonságot és produktivitást nyújt, ami sok esetben nagyon hamar megtérül -- különösen ha az adott szoftverre nem éppen a legoptimálisabb módon, de a lehető leggyorsabban van szükség.
A következő évek során érkező változat már a "cycle harvesting" elnevezésű technológiát is támogatni fogja, amivel a kihasználatlan számítógépek szabad kapacitása használható fel közös célokra. Ennek ma is működő, népszerű megvalósítását láthatjuk a SETI@Home projekt képében, ami rádióteleszkópból érkező jelek feldolgozásának feladatát tűzte ki maga elé, hogy idegen eredetű életet fedezhessenek fel a világűrben. Ez a technológia a szakemberek véleménye szerint azonban a nagyteljesítményű alkalmazások legfeljebb 10 százalékának esetében bizonyulhat valóban hasznosnak.
Az utána következő nagyteljesítményű Windows a fürtözött rendszerek egyszerűsített programozásán túl kényelmesebb adminisztrációs lehetőségeket nyújt majd, aminek segítségével az általában elszigetelt szuperszámítógépes rendszereket a meglévő, általánosabb célú hálózati infrastruktúra részévé lehet tenni.
Nagyágyúval erősít a Microsoft
 Burton Smith |
Úgy tűnik, a Microsoft igazán komolyan gondolja a belépését a szuperszámítógépes világba, ugyanis a hét végén leigazolták Burton Smith-t, legendás szuperszámítógépes szakértőt, a Cray tudományos igazgatóját. Smith alapítója volt a Tera Computernek, amely 2000-ben megvásárolta a Cray Research-öt a Silicon Graphicstól és később felvette a Cray nevet.
A tudós az egyik úttörője a multithreadingnek, vagyis annak az elgondolásnak, hogy a számítógépek processzorai egyszerre több utasításszálat hajtsanak végre. Ma már az összes korszerű szerverchip ilyen elvek mentén épül fel, de a technológia Hyper-Threading néven megtalálható az Intel Pentium 4 lapkákban is. Smith a Microsoftnál a szuperszámítógépes Windows továbbfejlesztésén dolgozik majd.