:

Szerző: Bizó Dániel

2005. november 21. 15:57

Új Xeonokkal vág vissza az AMD-nek az Intel

Egyre több információ szivárog ki az Intel jövő évi termékeivel, főként a Xeonokkal kapcsolatban. A processzorgyártó óriás jövőre piacra kerülő chipjei már mind 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek majd, majd év közepén újabb mérföldkőhöz érkezünk, mikor várhatóan megjelennek a teljesen új mikroarchitektúrára épülő Xeonok, Pentiumok és Celeronok.

[HWSW] Egyre több információ szivárog ki az Intel jövő évi termékeivel, főként a Xeonokkal kapcsolatban. A processzorgyártó óriás jövőre piacra kerülő chipjei már mind 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek majd, majd év közepén újabb mérföldkőhöz érkezünk, mikor várhatóan megjelennek a teljesen új mikroarchitektúrára épülő Xeonok, Pentiumok és Celeronok.

Békaugrásokkal előre

Figyelembe véve a várható piaci premierig lévő időt és a pletykákat, a hordozható számítógépekbe szánt, valamint asztali és szerverváltozatoknak is már mind tesztelés (validáció) alatt kell lenniük, így azokról már viszonylag pontos képe lehet az Intelnek. A vállalat egyik prezentációjában található ábra alapján az új chipek nem szerénykednek majd teljesítmény terén, jó eséllyel hódítva vissza az AMD-től a trónt jövőre.

A grafika szerint a jövő év legelején piacra kerülő, kétutas rendszerekbe szánt kétmagos Xeon, a Dempsey 88 százalékkal múlja felül elődjét, az Irwindale-t az iparágban széles körben elfogadott SPECint_rate2000 tesztcsomagban -- az Intel saját becslése szerint. A növekedés 3 főbb tényezőre vezethető vissza: duplázódik a magok száma, a sávszélesség platformszinten 2,67-szeresére, másodpercenként 17 gigabájt fölé növekszik, valamint a négycsatornás, ún. FB-DIMM memóriaalrendszerre.

A Bensley névre hallgató új, kétutas platform immár mindkét foglalathoz külön buszt rendel, amelyek ráadásul már nem 800, hanem 1066 MHz-en futnak, így a magok duplázásával nem hogy csökkent, hanem még harmadával nőtt is a magonkénti sávszélesség. Az FB-DIMM átmeneti gyorsítótárakat alkalmaz (fully buffered) egyébiránt teljesen szokványos memóriamodulokon, hasonló elvet követve, mint a processzorokban vagy a merevelemezekben megtalálható cache-ek. Az FB-DIMM memóriarendszer lényegesen jobb teljesítmény karakterisztikával rendelkezik a hagyományos DDR2 alrendszer, ugyanis magas terhelés mellett nem szökik a késleltetés az egekbe.

Legnagyobb alkalmazási hátrányai között található, hogy alacsonyabb sávszélességigényű tartományokban a DDR2-nél rosszabb késleltetéssel bír, valamint a jelentősen megnövekvő fogyasztás és hőtermelés, amely problémák az eljárás fejlődésével várhatóan csökkennek. A négycsatornás FB-DIMM-et alkalmazó Bensley ugyanakkor már 64 gigabájt memóriát támogat, ami négyszerese az eddigi legtöbb kétutas Xeon-rendszerének.

A 65 nanométeres Dempsey még a NetBurst családba tartozik, ráadásul a két mag nem egy lapkán, hanem külön-külön, egyszerűen egybetokozva található meg. Ez a gyártás szempontjából rendkívül gazdaságos, hiszen a magok tetszőlegesen kombinálhatóak. A Dempsey várhatóan 3,2 GHz feletti órajelen lép piacra, az első nyilvános tesztek felbukkanása pedig hamarosan várható. Megjelenésével az Opteron szerverfeladatok során mutatott hatalmas előnyének nagy része minden bizonnyal elolvad, sőt. A Dempsey a magasabb teljesítményen kívül virtualizációt is hoz magával, ami fontos lehet a fejlesztők vagy a szerverkonszolidációt és a hardverek jobb kihasználtságát kitűző vállalatok számára.

Az új fegyver: Woodcrest

A Dempsey és a Bensley egy későn érkezett orvosságnak tekinthető, hiszen a kétmagos chipekkel az Opteron-rendszerek idén tavasz óta végkép nyomasztó fölénybe kerültek minden téren, aminek nagyban köszönhető, hogy az AMD mára az x86-os szerverprocesszorok 12 százalékát szállítja világszerte, míg 2-3 éve ez az arány elhanyagolható 1-2 százalékot tett ki. Az Intel a jövő év második felében érkező új Xeonokkal vághat elsőként igazán vissza. Az új mikroarchitetktúrára épülő kétutas Xeon-chipeket Woodcrest kódnéven ismerjük, és beleilleszkednek a jövő év elején piacra kerülő Bensley platformba, ugyanakkor a busz sebessége 1333 MHz-re növekedik majd -- ezt a Dempsey nem támogatja.

Az Intel prezentációja alapján a Dempsey-nél 52 százalékkal, az (valószínűleg 3,6 gigahertzes) Irwindale magos Xeonhoz képest pedig 186 százalékkal gyorsabb a Woodcrest. Ez azt jelentené, hogy a processzorok és platformok számítási teljesítményét szabványosan összehasonlítani próbáló SPECint_rate2000 tesztben a Woodcrest/Bensley páros nagyjából másfélszer nagyobb teljesítmény nyújt, mint a ma csúcstartó kétutas Opteron-rendszer. A Woodcrest 4 megabájt, a két mag között megosztott másodszintű gyorsítótárat alkalmaz, és pletykák szerint 3 GHz-hez közeli órajelen jelenik meg.

Ne feledjük azonban, az Opteron jelenleg és a jövő év nagy részében még 90 nanométeres csíkszélességen készül, és nem tudni, még mennyit tud kifacsarni belőle az AMD. A 65 nanométeres chipek ráadásul a Woodcrest után viszonylag hamar, 2006 végén vagy 2007 elején már megjelenhetnek. Majd 2007 közepétől az AMD új félvezetőgyárának teljes kapacitása 65 nanométeren lesz, ontva magából a lapkákat, az AMD továbbá addigra már négymagos chipek piacra dobásával is riogat.

Új mikroarchitektúra

Szemben mai asztali és szerverprocesszorokban található NetBursttel, az új Intel mikroarchitektúrának nincs nyilvános elnevezése, annak ellenére, hogy belső használtra természetesen van kódneve. Az Intel állítása szerint az új processzorok egyesítik majd a Pentium M-mel megismert, a mobilitást szem előtt tartva megtervezett mikroarchitektúra, és a nagy teljesítményre tervezett NetBurst előnyeit, tehát a chipgyártó óriás szándékai szerint nagy teljesítményt energiahatékonyan fognak leadni. A Woodcrest várható TDP-je (Thermal Design Power) körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb lesz például a mai Xeonokénál, azaz tartósan legfeljebb 80 wattot fog fogyasztani.

Az új chipek órajelei kezdetben várhatóan a Pentium M és a Pentium 4 utódai közé fognak esni, azaz 2-3 GHz közé. A belső felépítésről ma még keveset lehet tudni, de az Intel annyit elárult eddig, hogy a futószalag 14 fokozatú lesz, a chipek fejlettebb out-of-order végrehajtóegységet kapnak, és szélesebbek lesznek, azaz 4 utasítást lesznek képesek legfeljebb végrehajtani. Szemben a korábbi tervezésűek hármas mutatójával, így órajelenként több munkát elvégzésére képesek elméletben. A lapkák tartalmazzák majd az AMD64-hez hasonló EM64T 64 bites kiterjesztést és virtualizációs technológiát, amellyel párhuzamosan több operációs rendszer is futtatható, akár egy notebookon is.

a címlapról