Katonai célú szerverekbe is beépítik a PlayStation 3 processzorát
[Computerworld/HWSW] Az IBM és a szintén amerikai Mercury Computer Systems múlt hét csütörtökön jelentették be azt a közös tervüket, mely szerint a világon elsőként Cell processzorokkal szerelt, blade kivitelű szervereket kívánnak bemutatni. A Cell chipet a Sony, az IBM és a Toshiba fejlesztették ki elsősorban a PlayStation 3 számára, de a vállalatok reményei szerint a lapka nem csak a szórakoztató elektronikában, hanem akár tudományos területeken is felhasználható lesz.
Futurisztikus processzor
A Cell a központi processzorok világában eddig szokatlan architektúrával rendelkezik. Felépítése inkább a digitális jelfeldolgozó processzorokéra emlékeztet (DSP), amelyeket beágyazott rendszerekben, célterületekre, pl. hálózati, érzékelési feladatok ellátására terveznek. A Sony, a Toshiba és az IBM közös erőfeszítéseiként létrejött Cell is valójában egy céleszköz, amelyet elsősorban a következő generációs játékgép és multimédia központ, a tavasszal megjelenő PlayStation 3 által támasztott követelményeknek megfelelően terveztek meg. A Mercury ügyfeleinek alkalmazási területei (valós idejű vizualizáció, adatelemzés, képfelismerés stb.) által támasztott számítási követelmények pedig érzékelhetően jól megfeleltethetőek a Cellnek -- egyelőre elméletben.
A Cell egy egyszerűsített felépítésű, ugyanakkor viszonylag magas számítási kapacitású PowerPC mag mellett 8 másik, ún. szinergikus magot (SPU vagy SPE) is tartalmaz, amelyeket elsősorban 32 bit pontosságú lebegőpontos matematikai műveletek végrehajtására terveztek. A PowerPC (PPU) elsődleges feladata mintegy karmesterként vezényelni az SPU-k működését, azaz hozzájuk rendelni a számítási feladatokat. A magokat másodpercenként összesen 192 gigabájt sávszélességű belső buszgyűrűk kötik össze. A PPU futtatja ezenkívül az operációs rendszert és az egyéb általános célú feladatokat, természetesen ezenkívül közvetlenül munkára is befogható.
A merőben új filozófia egyúttal új programozási paradigmát is jelent, melyet a fejlesztőknek el kell sajátítaniuk. A Cellt úgy tervezték, hogy programozási oldalról az SPU-k virtuális erőforrásokként jelentkeznek, így a szoftverek az SPU-k számától függetlenül is lefutnak. A programozó és az ütemező szoftver tehát csak meghatározza, hogy adott számítás, utasításszál valamelyik SPU-n fusson le, arról viszont nem kell tudnia, hogy mennyi erőforrás található a rendszerben.
Ez azt eredményezi, hogy a Cellen alapuló chipek teljesítménye tetszőlegesen skálázható. Egyszerűbb feladatokra akár 1-2 SPU is elég lehet, így rendkívül kis méretű, olcsó chipek is termelhetőek, de ha a gyártástechnológia fejlődésével vagy a hőtermelési/fogyasztási plafon kitolásával az órajel emelése mellett az SPU-k számának növelésére is lehetőség nyílik. A felpumpált chipeken pedig a nagy számítási teljesítményt megkövetelő, sok utasításszálat használó feladatok anélkül gyorsulhatnak drasztikusan, hogy a szoftver kódjába bele kelljen nyúlni, vagy akár újra kelljen fordítani.
A Cellt a Sony, a Toshiba és az IBM is használni tervezi: a Sony PlayStation 3-on kívül az IBM a szerverek és munkaállomások piacára igyekszik betörni vele, míg a Toshiba multimédiás szórakoztatóelektronikai eszközökbe tervezi beleépíteni, például televíziókba, ahol a beépített videofelvevő és -szerkesztő agyaként működhetne. Ha terveik sikerrel járnak, Cellek százmillió önthetik el a világot, és egy új számítástechnikai platform és filozófia emelkedik fel.
Lehengerlő idegen
A Mercury blade szervere két Cellnek fog otthont adni, amelyek kombinált elméleti csúcsteljesítménye eléri akár a 400 gigaflopsot is, azaz 400 milliárd lebegőpontos műveletet -- áll a cég közleményében. Az érték a Cell korábban megismert képességei alapján egyszeres pontosságú, azaz 32 bites számokkal való műveletekre érvényes, a számítástechnika világában szélesebb körben használt kétszeres pontosságú, 64 bites számítások terén ez a mutató körülbelül nyolcadára, tehát nagyjából 50 gigaflopsra esik vissza.
Ez azonban még mindig lenyűgözően magas, hiszen egy 2,4 GHz-es kétmagos Opteron chip 9,6, egy 3,2 gigahertzen üzemelő, szintén kétmagos Pentium Extreme Edition 12,8 gigaflopsra képes legfeljebb elméletben, de a hamarosan megjelenő 2,1 GHz-es IBM Power5+ is maximum 16,8 gigaflops kipréselésére alkalmas.
A blade-ben mindegyik Cell 512 megabájt Rambus XDR memóriát kezel közvetlenül, két csatornán. Az operációs rendszer egy, az IBM által módosított Linux, melyet felkészítettek az SPU-k kezelésére. A Mercury már egyes ügyfelei és partnerei részére rendelkezésre bocsátotta a pontos specifikációkat, így már egyre több fejlesztői eszköz és portolt szoftver áll készen. A Mercury ügyfelei elsősorban az egészségügy, a termelőipar és a hadsereg területéről érkeznek, így a legtöbben egyedi, saját fejlesztésű szoftvereket hasznának.
A jövő év első negyedévében megjelenő első gépeket a Mercury fogja azon ügyfelei részére fejlesztési platformként kínálni, amelyek érdekeltek lehetnek a Cell processzorok szélesebb körű ipari vagy katonai alkalmazásában. Az IBM BladeCenter formátumú konfiguráció ára egyelőre nem ismert, ugyanakkor az IBM és a Mercury további modelleket ígérnek jövőre