Pénz beszél: a Google cenzúrázza kínai keresőjét

[Associated Press/HWSW] A Google beleegyezett keresési találatainak cenzúrázásába, hogy kínai terjeszkedését elősegítse. A vállalat csak így juthatott .cn felső szintű tartományhoz, és ezentúl nem ütközik a nagy kínai tűzfalba, amely sokszor elérhetetlenné tette a vállalat amerikai és más országbeli oldalait.

Kényszerű kompromisszum

A helyi oldalak és szerverek hiánya, valamint a cenzúra miatt akadozó elérhetőség rendkívül kedvezőtlenül érinti a vállalat kínai szereplését, ami stratégiailag elfogadhatatlan: Kína már 111 millió rendszeres internetezővel rendelkezik, egy évtizeden belül pedig a jelenlegi második helyről a világ legnagyobb online nemzetévé fog fejlődni, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat. Nehézségei miatt a Google a múlt év során jelentős részesedést vesztett kínai ellenfelével, a Baidu.commal szemben.

A vállalat a kínai hatóságok által rendelkezésre bocsátott általános útmutató, valamint kifejezett kérések alapján fogja szűrni a találatokat, amit egy tájékoztatóban fel is tüntet az oldalon, hogy a felhasználó tudatában legyen. A Google a webes keresés mellett hírkereső szolgáltatásának kínai változatát már korábban elindította, amely a kínai médiában kutat, ugyanakkor blogot vagy e-mail fiókot nem kínál, mivel nem szeretne személyes adatokat szolgáltatni a hatóságok részére, ha azok egy virtuális személy valódi kiléte után kutatnak, vagy bizonyítékokat gyűjtenek.

A Google képviselői szerint a kínai kormány feltételeinek elfogadása fájdalmas döntés volt, hiszen ellenkezik a cég filozófiájával (ne légy gonosz), ugyanakkor azt remélik, hozzájárulhatnak Kína további fejlődéséhez -- kimondatlanul a szólás- és politikai szabadság kiteljesedéséhez. Kínában a kormányzat, a kommunista párt legitimitása, a demokrácia, Tajvan szabadsága vagy a pornó tabutémáknak számítanak.

Példának okáért ha Tajvan függetlenségével kapcsolatosan keresést futtatunk a "Taiwan independece" szavakkal a google.com és google.cn oldalakon egyaránt, akkor előbbin 3,8 millió találatot, utóbbin valamivel több mint 42 ezret kapunk. Az amerikai oldalon az első találat a Wikipédiáról való, míg a második találat egy amerikai AOL-es előfizető magánoldalára mutat, a találat címe alatt pedig az olvasható: Tajvan egy szabad, független és demokratikus nemzet.

A kínai Google első találata ezzel szemben közli, Tajvan függetlenségét Kína soha nem fogja engedni, mert ez a legnagyobb fenyegetést jelenti a kínai békére és stabilitásra. A második találatban pedig Oroszország ellenzi Tajvan függetlenedését.

"Szégyen" -- de nem egyedülálló

A szabad médiáért küzdő Reporters Without Borders egyik vezetője, Julien Pain szerint a Google lépése szégyenletes, az együttműködés elősegíti a kínai cenzúra működését. Az teljesebb igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy hasonló szűrést, bár sokkal kisebb léptékben, már alkalmaz a Google, mégpedig két demokratikus európai országban. Franciaországban és Németországban a Google a helyi törvényeknek megfelelően szűri a náci propagandát és tárgyakat, de más vállalatok is hasonló lépésekre kényszerültek.

Ráadásul a kínai piacon való jelenlét érdekében a Google két nagy riválisa, a Microsoft és a Yahoo! már régóta szemlesütve együttműködik a helyi szervekkel -- így például a keresések cenzúrázásán kívül a saját rendszeren tárolt blogokat szűrik, vagy akár törölik, illetve adott esetben személyes levelezéseket adnak át a hatóságoknak.

De nem csak Kínában és Európában küzdelmes a Google élete. Legutóbb az Egyesült Államok kormányának azon kérését utasította vissza, hogy egyéni adatokat szolgáltasson felhasználói szokásairól, milyen kulcsszavakat és milyen rendszerességgel keresnek a Google szolgáltatásán. A kormányzati indoklás ráadásul nem nemzetbiztonsági szempontokat hoz fel, hanem az online pornográfia elleni harcot és a gyermekvédelmet jelöli meg.

Jogvédők szerint az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott kérés, amelyre egyébként a Microsoft és a Yahoo! is adott némi választ, csak az első lépés abban az irányban, hogy aktívan, és törvényi hatállyal cenzúrázzák az amerikai webet, és hogy akár arra szólítsák fel a Google-t és más vállalatokat, hogy szolgáltatássák ki az egyes felhasználók adatait -- ami nem esne messze a mai kínai gyakorlattól.