AMD vs. Intel: két újabb per Japánban

[Associated Press/Computerworld/HWSW] Az AMD két pert is indított az Intel ellen Japánban, miután múlt héten már beadta keresetét az Egyesült Államok egyik kerületi bíróságán. A 48 oldalas panasz azt álltíja, az Intel számtalan alkalommal törvénytelen és etikátlan eszközökhöz folyamodott, hogy meggátolja az AMD piaci előrenyomulását.

Az Intel nem tagad, de visszautasít

A világ második legnagyobb processzorgyártója a Tokiói Legfelsőbb Bírósághoz és a Kerületi Bírósághoz is benyújtott egy-egy keresetet, melyekben összesen 55 millió dollárnak megfelelő kártérítésre tart igényt. A vállalat közlése alapján az összeget az Intel illegális tevékenysége által kiesett nyereség alapján becsülték.

Mint ismert, a japán versenyhivatal még tavasszal hozta nyilvánosságra azt a jelentését, amely kimondta, hogy az Intel megsértette a távol-keleti ország trösztellenes törvényeit, aláásva ezzel riválisa piaci pozícióit. Az AMD mostani panaszában és a hivatal jelentésében is az állt, hogy a világ vezető chipgyártója árkedvezményeket, utólagos visszatérítéseket és promócióra fordítható pénzügyi forrásokat biztosított azon partnereinek, amelyek kizárólag, vagy szinte kizárólag Intel-alapú gépeket forgalmaznak.

Az Intel ezt a tevékenységet sosem tagadta, ugyanakkor visszautasította bűnösségét. Ezzel együtt a vállalat közölte, nem tiltakozik a hatóság felszólítása ellen, és eleget tesz az abban foglaltaknak, amely az inkriminált gyakorlat beszüntetését követeli. Így sem a versenyhivatal, sem a vállalat részéről nem terelődött bírósági útra a kérdés eleddig.

Mint Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója múlt héten az AMD keresetével kapcsolatban elmondta, vállalata ugyan rendkívül agresszívan, de tisztességesen és az adott ország törvényeit betartva versenyez, és ez a jövőben is így marad. Véleménye szerint ez az ügy is hamar és probléma nélkül fog megoldódni, ahogyan a korábbi hasonló esetek.

Tavaly áprilisban a japán versenyfelügyelet emberei váratlanul jelentek meg a világ legnagyobb processzorgyártójának Tokió mellett található irodájában a tisztességtelen versenykorlátozás gyanúját megerősítő iratok után kutatva. A hivatal többek között az így szerzett bizonyítékokra alapulva hozta meg álláspontját.

Japánban, amely az Egyesült Államok és Kína mögött a világ harmadik legnagyobb PC-piaca, az AMD szerint részesedése a 2002-es 22 százalékról 10-re esett vissza 2004 végére. Az IDC piackutató vállalat ezeket a számokat 18 és 8 százalékra rakja. Az Intel kiszorító marketingje segítésével több jelentős gyártónál is lenullázta az AMD-t. Mára sem a Toshiba, sem a Sony vagy a Hitachi nem forgalmaz PC-modelleket AMD-processzorral, valamint az NEC és a Fujitsu is csökkentette hasonló kínálatát.

Botránykeltés?

Az AMD viszont éppen a hivatalos állásfoglalás hatására vágott bele a pereskedésbe, állítják a vállalat szóvivői. Érdekes, hogy a szigetországi szokásoknak megfelelően miért nem próbált megegyezni vetélytársával az AMD, vagy ha igen, ezt miért nem közli a nyilvánossággal. Japánban a nyílt vádaskodás és pereskedés némileg "illetlen" dolognak számít, nem tesz jót a szervezet megítélésének.

Szuprematív?

Az AMD a világon először, az Intelt megelőzve mutatott be olyan 64 bites kiterjesztéssel rendelkező processzort, amely kompromisszumok nélkül képes futtatni a korábbi, 32 bites szoftvereket is. Új processzorához új infrastruktúrát is fejlesztett, melynek segítségével a szerverek kiválóan, sok esetben szinte lineárisan skálázódnak 8 processzorig. Opteron szerverchipjeinek, és az ilyen alapú gépeknek a teljesítménye, valamint ár-teljesítmény mutatója sok esetben jelentősen felülmúlja a rivális Intel Xeonokét. Újabb döfést vitt be idén április 21-én, mikor is piacra dobta kétmagos szerverprocesszorait, amelyek, mint nevük sejteti, két "agyat" rejtenek egy szilícium lapkán, így nyers számítási teljesítményük azonos órajelen kétszeres. A feladatokat már eddig is több szálon végző kiszolgálók rendkívül mód képesek profitálni a két magból. Az AMD mérései szerint 2,2 GHz-en a kétmagos chipekkel szerelt, kétprocesszoros rendszerek 87 százalékkal múlják felül egymagos társaikat a Java-alapú szerverfeladatokat szimuláló SPECjbb2000 tesztcsomag alatt, míg a leggyorsabb, 2,6 GHz-es változatokkal szembeni fölényük 69 százalékra rúg. Az Intelnek 2006 elejéig ehhez fogható terméke nem lesz, így az AMD piaci erőfölénybe került az x86-os kiszolgálók terén. Ez a fölény már meg is látszik az adatokon, ugyanis az idei első negyedévben értékesített négyutas (4 processzort tartalmazó) szerverek 27 százaléka már Opteron-alapú volt az Egyesült Államokban. Ekkor ugyan még nem voltak piacon a kétmagos változatok, de a várakozások stimulálhatták az eladásokat, ugyanis az egymagos lapkákat gond nélkül ki lehet később cserélni kétmagosakra.

Némileg több fény derül majd az ügy hátterére, ha az AMD nyilvánosságra hozza második negyedéves jelentését. Sokan ugyanis úgy vélik, az AMD azért időzítette mostanra jogi hadjáratát, mert az eladások nem elképzeléseinek megfelelően alakulnak, így a vállalat vezetése bűnbakkal szolgálhat az igazgatótanácsnak és a részvényeseknek. Egy elemző, Hans Mosesmann azt írja, hogy megdöbbentő az AMD azon hozzáállása, hogy "mintha a konyhai mosogatón kívül mindent az Intelhez vágna". Az AMD szerint a még mindig gyengélkedő piaci szereplésének egyetlen oka az Intel tisztességtelen magatartása lehet csak, ugyanis termékeit kétségtelenül szuperiornak tartja riválisa kínálatánál.

Vélemények szerint nem valószínű, hogy eget rengető kimenetele születne ezeknek az új kereseteknek, ugyanis az Intel ellen már korábban folytattak különböző hatóságok hasonló vizsgálatokat, amelyek végül kisebb elmarasztalásokon kívül számottevő kihágásokat, visszaéléseket nem találtak. Ha azonban az AMD mégis képes lenne rámutatni az amerikai és japán, és a jelenleg is folyó európai vizsgálat eredményétől függően az öreg kontinensen is, hogy az Intel törvénytelen eszközöket alkalmazott, a pereskedés akkor is éveket fog igénybe venni, piaci hatásai pedig még nagyobb késleltetést szenvednek majd.

Mindenesetre ez nem a jó és a rossz harca. Az AMD vezetői néhány évvel ezelőtt a mostani vádakhoz kísértetiesen hasonlító esetben a Microsoft mellé állt -- amely azóta láthatóan viszonozta ezt a gesztust, igaz, önérdekből. A Microsoftnak ugyanis ellenérdekeltsége van az Intel kvázi monopol helyzetében, hiszen így saját termékének kiegészítője, a processzor, drágább, mint élesebb verseny esetén. A redmondi vállalat arra kényszerítette az Intelt, hogy hatalmas presztízsveszteségként, de az AMD technológiáját, az AMD64 utasítás-architektúrát adaptálva fejlessze ki következő generációs 64 bites processzorait.

Iparági források alapján tudni lehet, az AMD is exkluzivitást idéző feltételekhez köt promóciós pénzeket, messze önköltségi szint alatt lévő árajánlatokkal biztosít be reklámértékű szerződéseket, illetve kívánja visszaszorítani egyes partnereknél az Intelt -- sokszor nyilvánvalóan egyfajta kényszerűségből, ellensúlyozva az Intel hatalmas támogatásait, amelyekkel nem képes felvenni a versenyt. Szakértők szerint ahhoz,hogy pert nyerjen az Egyesült Államokban, az AMD-nek bizonyítania kell, hogy az Intel egy monopólium, továbbá hogy ezzel a helyzetével tisztességtelenül szorította vissza versenytársait.