Elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója

Jack Kilby

[HWSW] Hétfőn rákbetegségben elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója. A 81 éves mérnök még 1958-ban, a Texas Instrumentsnél építette meg az első kapcsolást, amelynek minden alkatrésze egyetlen félvezetőből állt. Szeptember 18-án Kilby hivatalosan is bemutatta találmányát, amivel történelmet írt. Pár hónappal később az Intel egyik társalapítója, Bob Noyce is hasonló integrált áramkörrel állt elő.

Egy nyári délután a laborban

1958 nyarán a dolgozók többsége szabadságra ment, de Kilby ezt akkor még nem tehette meg, hiszen új volt a cégnél, májusban vették fel. "Ott ültem az asztalnál, kicsivel tovább bent maradtam a szokásosnál" -- mesélte egy 1980-ban adott interjúban az integrált áramkör feltalálásának körülményeit Kilby. "Amikor a felettesem, Will Adcock visszajött a nyaralásból, megmutattam neki a jegyzetfüzetemben a rajzokat. Kicsit kétkedett, ezért bizonyítékot kért arra, hogy a dolog működik." Augusztus végén Kilby előállt az első működő prototípussal, egy oszcillátorral, amelyet bemutatott Adcocknak, szeptember 12-én pedig a Texas Instruments teljes vezetése megtekinthette a találmányt.

Az integrált áramkör jelentős áttörésnek számított a maga idejében. Az 1947-ben feltalált tranzisztor forradalmasította az elektronikát, többé már nem volt szükség nagy, nehéz, sokat fogyasztó és melegedő elektroncsövekre. Az apró tranzisztorokból igen bonyolult áramköröket lehetett építeni, azonban ezeket össze kellett forrasztani, minden egyes forrasztás pedig hibalehetőséget rejtett magában. Minél bonyolultabb volt egy áramkör, annál lassabban lehetett elkészíteni és annál több volt az esélye, hogy egy hibás forrasztás miatt nem működik.

"Arra a felismerésre jutottam, hogy csak félvezetőre van szükség, az ellenállások és a kondenzátorok is megépíthetők ugyanabból az anyagból, amiből a tranzisztorok. Arra is rájöttem, hogy mivel az összes alkatrész ugyanabból van, ezeket akár eleve össze lehet építeni, hogy egy teljes áramkört alkossanak" -- magyarázza Kilby. 1958 szeptemberében a Texas Instruments laboratóriumában a feltaláló élesben is megmutatta, az elgondolása működik. Kilby az integrált áramkört csupán két hét alatt fejlesztette ki, munkáját végül 2000-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Szkepticizmus

Az integrált áramkörök legnagyobb vásárlója eleinte a hadsereg volt, itt helyezték üzembe 1961-ben az első olyan számítógépet, amely különálló tranzisztorok helyett IC-kre épült, 1962-ben pedig a Minuteman rakéták vezérlésében tűntek fel az integrált áramkörök. Az ipar akkoriban még szkeptikus volt Kilby találmányával kapcsolatban, saját bevallása alapján a konferenciákon munkatársai gyakran ugratták vele.

Nem az integrált áramkör volt Kilby egyetlen találmánya, noha vitán felül ez a legnagyobb jelentőségű. A Texas Instrumentsnél eltöltött hosszú évek alatt Kilby közreműködött a zsebszámológép feltalálásában is, ami jelentősen hozzájárult az integrált áramkörök piaci elterjedéséhez. Kilby ugyan 1970-ben elhagyta a vállalatot, tanácsadóként azonban haláláig segítette a Texas Instruments munkáját. A szakember összesen 60 szabadalmat jegyez és a Nobel-díj mellett a két legjelentősebb amerikai tudományos elismerést is megkapta.

"Szerintem csupán pár ember létezik, akiknek a munkája valóban átformálta a világot és azt, ahogyan élünk: Henry Ford, Thomas Edison, a Wright-fivérek és Jack Kilby" -- mondta Kilby halála kapcsán Tom Engibous, a Texas Instruments igazgatótanácsának elnöke. "Ha létezik egyetlen találmány, amely nem csak az iparágunkat hanem az egész világot megváltoztatta, az Jack találmánya, az integrált áramkör volt."