Már a könyvekben is keres a Google
A már-már hagyományosnak tekinthető béta állapotban indította el a könyvekben keresni képes, print.google.com címen elérhető új szolgáltatását a Google. A sokat kritizált, szakemberek szerint a kulturális egyensúlyt is felborító új szolgáltatás már most több ezer könyv anyagában képes villámgyorsan bármit megtalálni, az adott oldalt a képernyőre varázsolni.
A Google, mely a jelenleg a világ vezető keresője, tavaly év végén jelentette be, hogy az elkövetkezendő hat évben könyvtári könyvek és folyóiratok millióit digitalizálja, így azok széles réteg számára válhatnak könnyen és egyszerűen elérhetővé. A Google programjában jelenleg a Harvard, a Stanford, az Oxford, a Michigan egyetemek könyvtárai, valamint New York város könyvtára vesznek részt. A vállalat jelenlegi tervei szerint az elkövetkezendő hat év során legalább 15 millió könyvet szeretne elektronikus formában megörökíteni és kereshetővé, elérhetővé tenni.
Európai válaszlépések
Az Unió jelenlegi elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök e hónap elején cselekvésre szólított fel az európai kulturális örökség megőrzése érdekében. Juncker a kontinens kulturális miniszterei és mintegy 800 művész előtt tartott beszédében azt a programot támogatta, amelynek ötlete a francia nemzeti könyvtár vezetőjétől és elismert történészétől, Jean-Noel Jeanneney-tól származik.
A program célja, hogy digitalizálja az írott európai műveket, biztosítva azok fennmaradását és ismertségét az elkövetkező idők technológiai világában. Az aggodalmak szerint ha a Google terveinek nem lesz párja az Unióban, akkor elkerülhetetlenül az angol nyelv és az észak-amerikai kultúra, szemléletmód válik dominánssá. Mivel digitalizált és kereshető formában rendkívül könnyű lesz hozzáférni az amerikai művekhez, ezért az emberek világszerte ezeket az irodalmakat fogják megismerni és használni.
Miután 19 ország nemzeti könyvtárra intézett közös felhívást sürgető lépésekre, hat tagállam -- köztük hazánk is -- hivatalosan is javaslatot tett a kérdés napirendre tűzésére. Egy ilyen átfogó program akár egy évtizedet és euró százmilliókat is felemészthet, ezért pénzügyi támogatásra és összefogásra lenne szükség. A kultúra iránti elkötelezettség jegyében a találkozót követően 16 ország minisztere írt alá egy chartát, amely a kultúra kiemelt szerepéről nyilatkozik.
Százmilliók látható eredmény nélkül
Hazánkban egyelőre csak tervek készülnek egy olyan program indítására, mely segítségével -- legalább tíz év alatt -- létrejöhet egy valódi digitális könyvtár. Szakértők szerint az Országos Széchényi Könyvtár katalógusát is legalább három évig tartana bedigitalizálni, a teljes könyvtár gépre vitele pedig jelenlegi áron is mintegy 10 milliárd forintba kerülne.
A digitális könyvtár létrehozásáról, a világháló magyar nyelvű tartalmának bővítéséről szóló kormányzati tervek 1997-ben, a kulturális törvény megalkotásakor fogalmazódtak meg először. Hasonló célokra több mint egymilliárd forintot költöttek el azóta, ezzel azonban egyelőre annyit értek el, hogy a megyei és ezek kisebb könyvtárai elindították az ezzel kapcsolatos munkákat. Ennek a támogatásnak köszönhető többek között a Neumann Kht. Digitális Irodalmi Akadémia kezdeményezése is.
A minisztérium végül tavaly kérte föl a Neumann Kht.-t, a Könyvtári Intézetet és az OSZK-t hogy készítsenek egy komplett digitalizálási ütemtervet, megoldást. Az idén márciusban bemutatott terv segíthet annak meghatározásában, hogy mit és milyen sorrendben kell elektronikus formába átültetni, valamint hogy hogyan lehet ezt a munkát pontosan összehangolni.