Valódi hibrid DVD-formátumot szülhet a Sony és a Toshiba tárgyalása

[News.com] Vállalatokhoz közelálló források szerint igazi hibrid 'következő generációs DVD-lemezhez' vezethet a Sony, a Toshiba és a Matsushita (Panasonic) között zajló, következő generációs Blu-Ray és HD-DVD formátumok jövőjéről szóló tárgyalás. A legfrissebb hírek szerint a vállalatok közös formátuma a Sony lemezstruktúrájára és a Toshiba szoftveres adattovábbító és másolásvédelmi megoldásaira támaszkodna. Bár a forrás megbízhatónak tűnik, azt továbbra sem tudni, hogy mikor várható -- ha egyáltalán várható -- a közös formátum véglegesítése, a végső megállapodás bejelentése.

Nyeregben a Microsoft?

Bár egyelőre csak másolásvédelemről és adatátvitelről szólnak a pletykák, ez a felállás egyértelműen kedvező lehet a Microsoft számára. Amint arról korábban beszámoltunk, a DVD Forum vezető bizottsága elfogadta a Microsoft felterjesztett technológiáit -- a Windows Media 9 alapját szolgáló VC-9-et, valamint a H.264 és MPEG-2 technológiákat -- a következő generációs HD-DVD formátum videokódolási technológiájaként. A VC-9 technológia az alacsony bitrátán is kiváló képminőséget, nagyfelbontású, HD-videót is támogató Windows Media Video 9 formátum videodekódoló technológiája.

A HD-DVD formátum és Windows Media HD (WMV HD) előnyeit egy jelentős kiadó, a Warner Bros. Studios is elismerte akkor, amikor a nemrég lezajlott NAB2005 (National Association of Broadcasters) kiállítás első napján a Microsofttal közösen bejelentette, hogy HD-televíziókra szánt, HD-DVD lemezeken még idén megjelentetett filmjeit Windows Media Video 9 kódolással rögzíti a következő generációs lemezeken.

Késleltető technológiai különbségek

A két formátum "egyesítése" kedvező hír lehet a végfelhasználók számára, azonban a riválisok szabványainak implementálása garantáltan tovább késlelteti a következő generációs tárolóeszközök, felvevők és lejátszók szélesebb körű piacralépését. A Blu-ray lemezeken az adatokat hordozó réteg egy vékony védőréteg alatt helyezkedik el, míg a HD-DVD lemezeken két szubsztrátum között foglal helyet, így bár mindkét formátum kék lézert használ az írása és olvasásra, egymással teljesen inkompatibilis.

A Blu-Ray formátum legnagyobb támogatója a Sony mellett a Samsung, a Sharp, az LG, a Philips, a Panasonic, a TDK, az Apple, a Dell, a HP, valamint számos filmstúdió (Sony Pictures, Columbia TriStar, MGM, 20th Century Fox, Disney), bár eddig egyetlen nagyobb stúdió sem jelentett be Blu-ray lemezen érkező filmet. A rivális HD-DVD technológia legfontosabb zászlóvivője a Toshiba, de a támogatók között olyan jelentős vállalatok sorakoznak, mint az NEC és a Thomson, a filmstúdiók közül pedig a Paramount Pictures, a Universal Pictures, a Warner Bros és a New Line Cinema.

Pálfordulás

A japán cég mostanában azonban egyre inkább hajlik arra, hogy saját érdekei helyett valóban a vevőkét helyezze a középpontba, nemrég például bejelentették, hogy a Sony hordozható audiolejátszók támogatni fogják az MP3 formátumot is, amelyet korábban a japán cég -- az illegális másolástól tartva -- szigorúan távol tartott termékeitől.

Míg a Blu-Ray lemezek gyártásához új gyártósorok, új technológia kell, a HD-DVD lemezek előállításához csak minimális mértékben kell fejleszteni a jelenlegi DVD-gyártósorokat. Ennek köszönhetően a HD-DVD lemezekre írt tartalom olcsóbb lehet, mint a Blu-Ray optikai tárolón biztosított filmek.

A Blu-Ray ugyanakkor nagyobb kapacitású, mint ellenfele. Míg egy HD-DVD-lemez csak 30 gigabájt adatot tud eltárolni két réteg segítségével, a Blu-Ray lemezek rétegenként 23-25 gigabájt kapacitásúak, így egy kétrétegű lemezre akár 50 gigbájt adat is rögzíthető.

VHS vs. Beta

Hogy miért csatáznak a vállalatok a következő generációs médium körül, az érthető: akinek a formátuma végül győztesen kerül ki a harcból, az éveken át jogosult a piac összes szereplőjétől jogdíjakat begyűjteni. A formátumháború nagy vesztesei a fogyasztók lehetnek, egyrészt mert akár olyan faramuci helyzet is kialakulhat, hogy az új generációs lemezek lejátszásához kétféle lejátszóra lesz szükségük, másrészt meg a Blu-Ray és a HD-DVD közötti harc egyre tovább hátráltatja a filmek megjelenését.

A helyzet kísértetiesen hasonlít a VHS és Beta videokazetták közötti csatára, amely a 80-as évek elején zajlott, és amelyből a VHS került ki győztesen, a Betát támogató Sony legnagyobb bánatára. Utóbbi formátum végül nem hódította meg a nappalikat, de a professzionális videózás, a stúdiótechnika, a televíziózás világában kváziszabvánnyá vált. Hasonló sors várhat a Blu-Rayre is, a Sonynak legalábbis már vannak Blu-Rayre dolgozó professzionális eszközei.