Több év börtön is várhat az amerikai kézikamerás kalózokra

[Reuters] Az Egyesült Államok elnöke, George Bush egy olyan törvényt írt alá tegnap, amely akár 3 év börtönre is ítélheti azokat az embereket, akik moziban vesznek fel filmet videokamera segítségével. A törvény egyúttal szigorítja a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatos büntetési tételeket is, mint például a informatikai rendszerekbe történő behatolás, vagy jogvédett tartalmak "belső forrású" terjesztése -- azaz azt az esetet, ha egy médiaipari alkalmazott csempészi ki az anyagot.

Ipari lobby?

Az eset érdekessége, hogy Bush zárt ajtók mögött szentesítette a tervezetet és az elnöki hivatal semmiféle nyilatkozatott nem adott ki ezt követően sem. Az amerikai vámhivatal szerint a filmek 95 százaléka szervezett média-kalózcsoportok révén jut ki az internetre, először jellemzően a fizetős FTP-szerverekre, majd onnan az állománycserélő hálózatokra.

A kalózvilág a vállalatok disztribúciós hálózatához mérhető hatékonysággal és eredményességgel végzi az illegális kópiák terjesztését -- ennek eredményeképpen a "magyar" neten is rendkívül hamar hozzáférhetők illegális forrásokból olyan filmek, amelyek a hazai mozik műsorában még fel sem bukkantak. A hollywoodi filmek természetesen amerikai kalózbandák közreműködése révén szabadulnak el, az új törvény őket, a forrást sújtja.

A "lopás" egyik -- bár minőségi szempontból legigénytelenebb -- módja mikoris egy kalóz digitális videokamerát csempész a moziterembe és egyszerűen felveszi a filmet. Ezt valószínűleg akkor teszik meg, amikor egy-egy szervezet eredeti forrásból, például studiókból vagy sokszorosító üzemekből nem tud másolatot kicsempészni.

Hazai helyzet

Magyarországon először idén március 28-án került sor az első kézikamerás kalózt lefülelésére. Az Átok című film egyik győri előadásán egy férfi a filmet digitális kamerával rögzítette, amit a jegyszedő észlelt. Rögtön kihívta a rendőrséget, akik a filmkalózt tetten érték, majd ellene büntetőeljárást indítottak.

A Büntető Törvénykönyvbe ütköző, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az elkövető a legsúlyosabb esetben akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, enyhébb esetben pedig akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy komolyabb pénzbüntetéssel büntethető. Jelenleg folyik a rendőrségi vizsgálat a filmforgalmazóknak okozott anyagi kárt illetően.