A Linux kernel változtatatásai ellentéteket szülnek a nyílt forrású fejlesztők körében

[eWeek] A nyílt forrású közösség tagjai aggodalmuknak adtak hangot a Linux kernel 2.6-os verziója körüli folyamatos változások miatt. Állításuk szerint az új kódrészletek többségében csak asztali felhasználásra fókuszálnak, és ettől a kernel túlságosan naggyá és kezelhetetlenné válik nagyvállalati, vagy más felhasználási területeken.

Stabil kernelt akarunk!

Sam Greenblatt, a Computer Associates International alelnöke elmondta, hogy míg a kernel fejlődése az asztali megoldások terén folytatódik, és egyre több új technológia kerül bele, egyúttal egyre inkább el is hízik. "Minket nem érdekelnek a játék- és hangdriverek amiket a kernelbe építenek. Nekünk a kernel stabilitása a fontos" -- tette hozzá.

Andrew Morton, az Open Source Development Labs munkatársa szerint jelenleg nem áll rendelkezésre hivatalos ütemterv a vállalati felhasználásra szánt Linuxok fejlesztésével kapcsolatban, és ez többnyire azóta folyik így, mióta ezen technológiák továbbvitele szinte kizárólag olyan vállalatokon múlik, mint a Red Hat, az IBM, a Novell, vagy a CA. "Hatalmas sebességgel készítjük el a kernelváltoztatásokat" -- tette hozzá Morton, aki a Linux 2.6-os kernel karbantartásáért felelős.

Morton vitába szállt Greenblatt kijelentéseivel, mivel a kernel új képességei mind opcionálisak, így azok a vállalatok, akik nem akarják őket használni, egyszerűen nem forgatják bele a kernelükbe. Morton álláspontja az, hogy ezeket az újdonságokat a stabil 2.6-os rendszermag-változatban kell fejleszteni, és még nem érdemes elkezdeni miattuk a 2.7-es verziót.

A fejlesztési folyamat kritikusai arra mutattak rá, hogy egyre nagyobb a versengés azon vállalatok közt, akik a kernelbe bekerülő saját változtatásaik elfogadtatásán munkálkodnak. Morton szerint ez a verseny teljesen egészséges, hiszen a magas szintű kernelfejlesztők így segítséget kapnak abban, hogy megértsék, milyen funkciókra van valóban szükségük, és mások milyen igényekkel rukkolnak elő.

Virtualizáció és fürtözés

Morton úgy véli, hogy a Cambridge Egyetem számítógéplaborjában fejlesztett Xen virtualizációs technológia kódja pár hónapon bekerül a kernelbe. Morton elmondása szerint a Xen más megoldásokkal ellentétben nem használ kiskapukat, és a virtualizációt pontosan úgy valósítja meg, ahogy az szakmailag elvárható, valamint nem vet fel licencelési aggályokat sem.

Greenblatt, és a CA azonban ellenzi a Xen bevezetését a kernelbe. Azzal érvelnek, hogy például a VMware virtualizációs technológiája tökéletesen megfelel minden vállalati célra, és semmi szükség nincs más, kernelbe forgatandó modulra ehhez. "Szeretnénk látni egy valódi hypervisort [olyan szoftver, ami több operációs rendszer egyidejű futtatására ad lehetőséget ugyanazon a hardveren]. Úgy gondoljuk, hogy [a Xen] nagy innováció, azonban a virtualizációs koncepciója még mindig nem éri el azt, amit ezen a téren látni szeretnénk" -- tette hozzá Greenblatt.

A Cambridge Egyetem munkatársa, Ian Pratt -- aki egyben a Xen projektvezetője -- úgy véli, hogy a Xen ezzel ellentétben valódi hypervisorként működik. "A csupasz vasakon futva védett virtuális környezeteket tesz elérhetővé a különféle operációs rendszerek számára. A paravirtualizációs megközelítésünknek hála -- amivel módosításokat eszközölünk a futtatott operációs rendszereken -- lehetővé tettük a hypervisor és a Linux sokkal szorosabb együttműködését" -- ismertette Pratt.

Morton a fürtözéssel kapcsolatos megoldások kernelbe fejlesztésénél azt reméli, hogy a különböző csapatok egységes, és általános komponensek kidolgozásán fáradoznak, amik végül bekerülhetnek a mindenki által elérhető kernelbe. Például a Topspin Communications által kifejlesztett InfiniBand csatorna-központú architektúra már bekerült a kernelbe, és Morton állítása szerint mindenki elégedett volt ezzel a lépéssel.

Pratt közölte, hogy a Xen csapat már dolgozik azon, hogy az InfiniBand csatornákat ki lehessen terjeszteni akár a virtuális operációs rendszerek közé is, és a megnövekedett hatékonyság ne menjen a biztonság rovására.