Tavaly több mint háromszázan keresték meg a hírközlési fogyasztói szószólót
Sok az internetes panasz
A panaszok többsége az internettel, illetve számlázással, a szolgáltatók ügyfélszolgálatával, akciókkal és adatátvitellel volt kapcsolatos. A hírközlési fogyasztói jogok képviselője nem vizsgálja a számlapanaszokkal és az ügyfélszolgálatok működésével összefüggő panaszokat, így az ilyen megkeresések esetében tájékoztató választ adott, és az ügyfeleket a megfelelő szervekhez (a számlapanaszok esetében az illetékes bírósághoz) irányította.
Két olyan témakörben is érkeztek megkeresések, amelyek az előfizetők széles körét érintették: az egyik a betárcsázó csalások (dialer programok), a másik pedig a 2004 január elseje óta ingyenes hívásrészletezők ügye volt. Két olyan eset is volt, mikor Juhász rendeletmódosítást kezdeményezett: egyszer egy kormányrendelet esetében, melyből hiányzott a szolgáltatás minőségére vonatkozó alsó- és felső határérték szerződésbe foglalásának kötelezettsége, a másik egy, a hívásrészletezéssel kapcsolatos miniszteri rendelet volt.
Dialerek, roaming
Tavaly két esetben fordult a nyilvánossághoz a sajtón keresztül Juhász. Az egyik a már említett betárcsázós csalás kapcsán létrehozott weboldal bemutatása és szolgáltatásainak ismertetése, a másik a nyári turistaszezonban a külföldön való mobiltelefonhasználat kapcsán adható jótanácsok ismertetése volt.
A hírközlési fogyasztói jogok képviselőjének posztját az új elektronikus hírközlési törvényben hozták létre, Juhász Károlyt pedig április elsején nevezték ki hivatalába. Juhász májusban mutatkozott be, és ezt követően alakította ki intézményét. A képviselő munkája -- a törvény szerint -- hasonló mint az ombudsmanoké, azzal a különbséggel, hogy míg az állampolgári jogok képviselőit a parlament nevezi ki, és annak is tartozik beszámolni tevékenységéről, így tehát függetlennek tekinthető, a hírközlési fogyasztók képviselője a Nemzeti Hírközlési Hatóság hivatalnoka, kinevezése és beszámolási kötelezettsége az NHH elnöke felé van. Az NHH tavalyi 15,7 milliárd forintos költségvetéséből mintegy 50 milliót fordított a képviselő intézményének fenntartására.