:

Szerző: Bizó Dániel

2004. október 18. 10:08

Újabb földrengés Tajvanon -- globális kockázat?

[HWSW/Reuters] Pénteken, helyi idő szerint valamivel dél után, közép-európai idő szerint hajnalban, egy elsöprő erejű földrengés lökései érték el Tajvan északkeleti részét. Szerencsére az epicentrum a sziget partjaitól 110 kilométerre keletre, majdnem 60 kilométer mélyen keletkezett. A nyitott végű Richter-skála szerint a tajvani szeizmológusok 7-es, az amerikaiak 6,7-es erősségű lökéshullámokat mértek. A rengések elérték Japán déli részét is.

Bár Tajpejtől 260 kilométer távolságra volt a földmozgások központja, a fővárost elérő rengések mégis jelentős riadalmat okoztak. Hivatalos források alapján néhány sérüléstől eltekintve nem követelt sem áldozatokat, sem komoly károkat a tektonikus tevékenység, a földalatti-forgalom azonban egy órán át szünetelt. A tajvani emberek ijedtsége érthető: 5 évvel ezelőtt, 1999. szeptember 21-én tragikus eredménye volt egy 7,6-os erejű földrengésnek, melyben körülbelül 2400 ember lelte halálát, és nagyjából 50 ezer épület sérült meg, vagy dőlt romba.

Az 1999-es földrengés
Tajvan, 1999. szeptember 21. Forrás: chinasite.com

Az akkori epicentrumtól 120 kilométerre fekszik a Hsin-Chu ipari park, a tajvani Szilícium-völgy, amely akkor 272 vállalatnak és 72 623 alkalmazottnak adott otthont, összesen 13,7 milliárd dolláros termelési értéket képviselve. Szerencsére a földrengés minimális hatással volt az ipar egészére nézve, semmi biztosíték nincs azonban, hogy egy következő, hasonló vagy nagyobb erejű rengés ne történhetne a közelben. A vállalatok száma és a termelés értéke azóta meredeken tovább emelkedett.

Túlzott rizikó?

A szakemberek szerint néhány utórengéssel lefutó földmozgások felvetik a kérdést, hogy Tajvan kockázati szempontból megfelelő-e ahhoz, hogy a világ számítógépgyártása és szerződéses félvezetőgyártása gyakorlatilag pótolhatatlanul függjön tőle. A sziget szerencsétlen fekvése mellé ráadásul társul még a kontinentális Kína katonailag fenyegető politikája. Tajvan jelenleg hivatalosan még csak nem is ország, ami üzleti célú elemzéskor nem figyelmen kívül hagyható szempont.

Tajvani vállalatok készítik az asztali PC-kben található alaplapok 90 százalékát, valamint a tavalyi év során a notebookok több mint 70 százalékát. Ezeket olyan, a legtöbb végfelhasználó számára ismeretlen társaságok állítják elő, mint a Quanta, a Compal, Wistron (notebook) vagy az Asustek, MSI és az ECS. Ezekkel a vállalatokkal gyártatja az összes neves nyugati márka (pl. Toshiba, Sony, IBM, HP, Dell vagy Apple) ismert notebook-porfóliójának nagyobb részét, sőt egyes esetekben a teljes palettát.

A világ függősége olyan méreteket öltött, hogy gyártástechnológiailag csak hosszú távon lehetne versenyre kelni a tajvani gyárakkal. A nyugati mamutok pénzén meghízott tajvaniak közül tervezési és termelési kiválóságuk tudatában egyre többen vetnek szemet a végfelhasználói piacokra is. Néhány éve már tanúi lehetünk az Acer, az Asustek vagy a BenQ globális márkaépítésének. Az Acer nem titkolt célja például, hogy a világ harmadik legnagyobb PC-gyártója legyen. Tajvanon kívül Európában és hazánkban már most is tarol, a második legnagyobb piaci részesedést szerezte meg a notebookok területén.

A világ két legnagyobb szerződéses félvezetőgyártója, a TSMC és a UMC szintén tajvani, igaz, jelenleg a szerződéses gyártás töredékét teszi ki a saját chipek házon belül termelt értékének. A TSMC gyártja például a kanadai ATI Technologies számára a jól ismert Radeon grafikus lapkákat, valamint az alacsony fogyasztású processzorokra specializálódott Transmeta Crusoe és korábbi Efficeon változatait.

Az idén várhatóan a 200 milliárd dollárt is meghaladó félvezetőiparból kevesebb mint ötödével részesedik a szerződéses gyártás. Ez az arány ellenben az évtized végére Mark Edelstone, a Morgan Stanley félvezetőipari elemzője szerint egyharmadra emelkedik, az addigra 350 milliárd dolláros piacon, ami a szegmens megháromszorozódását jelentené 6 éves időtartam alatt.

Ekkor még mindig nem beszéltünk a TFT-LCD gyártásról, melyben Tajvan szintén meghatározó szereplő. Az AU Optronics az idei első félévben a TFT-LCD panelek világpiacának 12,8 százalékát megkaparintva harmadikként végzett a dél-koreai Samsung és az LG.Philips mögött.

A bolygó neve: Kína

Tajvan földrajzi és politikai kockázatára a kézenfekvő megoldást a nagy testvér Kína szolgáltatja. A világ legnépesebb országa példás ütemű, 9,1 százalékos GDP-növekedést produkált a tavalyi év során, ami főként a keleti, délkeleti parti sáv szárnyalásának köszönhető. A kedvező gazdaságpolitika, az olcsó, képzett és jó munkakultúrájú tömegek, valamint a belső piac hatalmas potenciáljának jutalmául árad a közvetlen tőkeberuházás az országba, melyből a számítástechnikai vállalatok is kiveszik részüket. Egy többéves tapasztalattal rendelkező kínai mérnök keresete juttatásokkal együtt is töredéke egy európai, amerikai, japán, de akár tajvani kezdőének. A Tajvannal való, gyakorlatilag tökéletes kulturális kompatibilitás pedig nagymértékben megkönnyíti a működés áttelepítését.

Tajvan Kína
Népesség (millió) 23 1299
15-64 év (millió) 16 913
Felsőfokú tudományos/mérnöki végzősök évente (ezer fő) 49 337
GDP/fő (dollár) 23400 5000
GDP növekedése 3,2% 9,1%

Az STMicroelectronics, Európa első számú félvezetőgyártójának előrejelzései szerint a kínai félvezetőgyártás 2008-ra a világtermelés több mint harmadát fogja képezni, elérve akár a százmilliárd dolláros nagyságrendet. A világ legnagyobb félvezetőgyártója, az Intel Sanghajban Pentium 4 processzorok, alaplapi chipkészletek és flash memóriák tesztelését, osztályozását és tokozását végzi. A Philips Semiconductor nemrég alakított vegyestársaságot a kínai Jilin Semiconductors Manufacturing vállalattal egy Jilinben felhúzandó üzem létesítése érdekében, a német Infineon pedig a kínai SMIC-kel szövetkezve bővíti gyártókapacitását.

Az infrastruktúra, a beszállítói hálózat fejlődésével, a specializálódott munkaerő koncentrálódásával Kína vonzereje még a bérek tartós emelkedése mellett is növekedni fog, nem utolsósorban a gigantikus belső keresletnek köszönhetően, egyre nagyobb szeletet hasítva ki az IT-ipar globális termeléséből és szolgáltatásaiból. Jun Tang, a Microsoft China elnöke szerint Kína a következő évtized elejére átveheti Tajvan jelenlegi szerepét.

A Sanghaj Stadion
A Sanghaj Stadion Kína legnagyobb agglomerációjának éke, a jólét szimbóluma

A tajvani gyártók természetesen az első vonalban állnak, ha a Kínába település szükséges. A TSMC már jelen van Sanghajban. "Sok üzleti lehetőséghez fog jutni a TSMC Kínában azáltal, hogy Sanghajban hoz létre gyár(ak)at" -- mondta Rick Hsu, a Nomura Securities egyik elemzője még 2002. augusztusában, amikor a TSMC bejelentette, hogy 8 év alatt 10 milliárd dollárnak megfelelő összeget fog befektetni a Songjiang ipari parkban. A csúcstechnológiájú, 300 milliméteres ostyákat 130 és 90 nanométeren megmunkáló üzemek mindemellett egyelőre Tajvanon maradtak.

Az eddigi fejlemények azonban a tajvani alkalmazottak bizakodására is okot adhatnak. A látszólag alacsonyabb költségszínvonal ellenére például több kínai számítógépgyártó, így a piacvezető Lenovo is a szigetországi Quantához szervezte ki notebooktermelésének egy részét.

A jelenlegi kilátások alapján Tajvan még igen sokáig kulcsfontosságú marad egyes alapvető számítástechnikai alkatrészek előállítása terén, részesedése azonban Kína előretörésével szükségszerűen csökkenni fog. A mérkőzés mindazonáltal még korántsem lefutott, ugyanis helyileg koncentrálódottan felhalmozott tapasztalatoknak köszönhetően a szigetország termelési bázisa igencsak versenyképesnek bizonyulhat az alacsonyabb munkaköltséggel szemben. Ráadásul az Acerhez, az Asushoz és a BenQ-hoz hasonlóan egyre több szereplő gondolhatja úgy, hogy ideje a színfalak mögül végre előlépni.

a címlapról