Nem jelenik meg a 4 GHz-es Pentium 4
Az Intel tegnap arról értesítette PC-gyártó partnereit, hogy nem fogja piacra dobni a jövő év elejére ígért, 4 GHz-es órajelű Pentium 4 processzorát. A vállalat feltett szándéka, hogy tovább növeli chipjei teljesítményét, azonban ehhez nem az órajelet fogja növelni, hanem más eszközökhöz fordul.
A Pentium 4-gyel az Intel korábban élen járt az órajel növelésében, a chipet kifejezetten úgy tervezték, hogy nagy frekvencián működjön. Az órajel növelése a legegyszerűbb módja a teljesítmény emelésének, azonban ez a módszer kifulladni látszik, a további megahertz-hajhászának komoly műszaki akadályai vannak. A gyártók és elemzők egybehangzó véleménye szerint teljesen új módszerekre van szükség a teljesítmény további fokozásához.
Hajsza a teljesítmény után
Azonos órajelet figyelembe véve a számítási teljesítmény növeléséhez több eszköz is rendelkezésre áll. Ezek közül az első és leginkább kézenfekvőnek tűnő az utasításokat végrehajtó egységek növelése. A Pentium 4-ben összesen hét végrehajtóegység található, azonban ezek kihasználtsága még a 30 százalékot sem éri el, egyes tesztek szerint a chip egy átlagos program futtatása esetén órajelenként csupán kettő utasítást dolgoz fel. Látható, hogy a végrehajtóegységek számának további növelése teljesen felesleges lenne.
Kedvező eredmények érhetők el a gyorsítótár méretének növelésével, és ezt az Intel alkalmazni is fogja. A Pentium 4 jelenlegi változatai 1 Mbyte másodszintű gyorsítótárat tartalmaznak, azonban már küszöbön áll a 2 Mbyte másodszintű cache-sel szerelt verziók megjelenése. Ha hihetünk az új terméktervnek, az első ilyen lapkák még az idén megjelennek a piacon, a Pentium 4 Extreme termékvonalban. Jövőre már a "rendes" Pentium 4 chipek is 2 Mbyte másodszintű cache-sel lesznek szerelve.
Új technológiák sora
| Hyper-threading |
| A Hyper-Threading a szimultán többszálú (SMT) végrehajtás egyik implementációja. Lényege, hogy két architekturális állapotot alakítottak ki a processzormagban egyes erőforrások számának megduplázásával, aminek köszönhetően a CPU két logikai processzornak látszik az operációs rendszer felé. Így az két független szálat, folyamatot képes futtatni egy időben, igaz, ezek versengenek a változatlan számú végrehajtó egységekért. |
Szintén fontos újítás volt az AMD-től átvett Extended Memory 64 technológia, amely 64 bitre bővíti ki az utasításkészletet, ezáltal bizonyos esetekben nagyobb teljesítményt biztosít és lehetővé teszi 4 Gbyte-nál nagyobb memória direkt címzését. Az EM64T egyelőre csak a szerverekbe és munkaállomásokba szánt Intel lapkákban található meg, azonban később bizonyosan megjelenik az asztali chipekben is. Az említett két technológia mellett még egy sereg másik van az Intel tarsolyában, a LaGrande például a biztonságot hivatott fokozni, a Vanderpool pedig fejlett virtualizációs képességeket ígér.
Egy mag nem elég
A szerverekbe szánt processzorok esetében már alkalmazott megoldás két processzormag egy chipre integrálása, amelyet a gyártástechnológia fejlődése tesz lehetővé. Az őszi Intel Developer Forumon a világ legnagyobb chipgyártója már demózta kétmagos asztali processzorát, amely a legújabb hírek szerint már gyártásra kész állapotban van, piaci premierje pedig jövőre várható. A lapka műszaki jellemzőiről egyelőre semmiféle részlet nem látott napvilágot, mindössze annyit tudni, hogy a bemutatón a chip egy i915 chipkészletes alaplapban működött.
Az Intel legnagyobb riválisa, az AMD látszólag előnyre tett szert a kétmagos chipek fejlesztése terén, a cég ugyanis már bemutatta szerverekbe és munkaállomásokba szánt Opteron processzorának kétmagos változatát, amely jövőre már a boltokban lehet. Az asztali és mobil gépekbe tervezett Athlon 64 kétmagos verziója szintén 2005-ben várható, a jelenlegi tervek szerint az év második felében esedékes a megjelenése.
Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint az Intel hosszú távon a mobil számítógépekben már bizonyított Pentium M processzor alpjaira helyezi át asztali lapkáit. A Pentium M a Pentium 4-nél jóval alacsonyabb órajelen, kisebb fogyasztás mellett nyújt versenyképes teljesítményt és mivel magja igen kis méretű, ezért kettő vagy akár több is költséghatékonyan integrálható egy chipre. Az első, Pentium M-alapú asztali Intel processzor, a Merom kódnevű lapka várhatóan 2007-ben jelenik meg.