Akár hat-nyolc évet is kaphat a Svédországban elcsípett magyar informatikus

[HWSW] Egy huszonéves magyar informatikus 2002 októbere és 2004 júliusa többször behatolt a svéd Ericsson számítógépes rendszereibe, s onnan adatokat gyűjtött. A fiatalembert a svéd titkosszolgálat közreműködésével a múlt héten Stockholmba csalták, s ipari kémkedés vádjával vették őrizetbe.

Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője lapunkat arról tájékoztatta: a fiatalembert pénteken vették őrizetbe, jelenleg előzetes letartóztatásban van. A Külügyminisztérium hivatalosan nem tudja még a magyar informatikus nevét, csak azt, hogy magyar állampolgárról van szó. A magyar konzul ma délután keresi fel a Svédországban őrizetbe vett crackert.

A svéd Expressen című napilap jelentése szerint a magyar informatikus behatolt az Ericsson számítógépes hálózatába és mobiltelefon-rendszerekkel kapcsolatos létfontosságú információihoz jutott hozzá. A húszéves cracker az információt magának az Ericssonnak akarta eladni. Az Ericsson felkérésére a svéd titkosrendőrség (SÄPO) csapdát állított, a férfit Svédországba csalták és súlyos ipari kémkedés vádjával őrizetbe vették. Vádemelésre legkésőbb október 18-án lehet számítani. A Stockholmban megjelenő országos lap, a Svenska Dagbladet szerint nem lehet tudni, hogy a magyar és román nyelvben járatos tolmács a kihallgatáson a kettő közül melyik nyelvre fordít svédből.

A svéd törvények szerint a számítógépes bűncselekmény a hagyományos értelemben vett betöréshez hasonlóan számos összetevőből áll. A jogosulatlan behatolás mellett a jogtalan haszonszerzés szándéka, az ipari kémkedés és a zsarolás gyanúja is fennállhat. A jogosulatlan számítógépes behatolás 1998-ban, a személyi adatok védelméről szóló törvény életbe lépésével egyidejűleg került a svéd büntető törvénykönyvbe. Ennek értelmében aki számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, a rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Linköping-i bíróság például pénzbüntetésre ítélte azt az Ericsson alkalmazottat, aki 1999-ben egy program segítségével felhasználóneveket és jelszavakat gyűjtött a munkahelyi számítógépén.

Az ipari titkok védelmét szabályozó svéd törvény értelmében az ipari kémkedést pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik és elkövetőjét kártérítésre kötelezik. Ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz, akkor akár hat évig terjedő szabadságvesztést is ki lehet szabni.

Az Ericsson történetében nem ez az első ipari kémkedés: 2002-2003-ban két diplomáciai immunitással rendelkező követségi munkatársat kiutasítottak Svédországból, egy személyt súlyos ipari kémkedés vádjával nyolc évi börtönbüntetésre, társát ipari kémkedés vádjával négy évre ítéltek. A törvényben előírt büntetési tételekhez képest is szigorú büntetésből arra lehet következtetni, hogy a vádlottak más vádpontokban is bűnösnek találtattak.

Az Ericsson magyarországi képviselői érdeklődésünkre tegnap elmondták: nem rendelkeznek információval az esetről, annyit tudnak csak, hogy a hacker nem Ericsson alkalmazott volt.