Növekszik Kína szerepe a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokban
[Reuters] A világ számos szoftvergyártója Kínában alakítja ki a legújabb technológiák fejlesztőközpontjait, kihasználva az olcsó munkaerő adta pénzügyi előnyöket. Igaz, hogy az országban a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban sok a vitás kérdés, ez mégsem riasztja el a vállalatokat a költségcsökkentés ezen módozatától. Nagy eséllyel a világon itt a legolcsóbb a munkaerő, és mégis, itt vannak a legtehetségesebbek -- nyilatkozta Javen Tang, a kínai technológiai kiadások elemzője egy multinacionális, J. P. Morgan Fleming által támogatott vállalat munkatársa a keddi, Reuters Asia Technology Summit rendezvényen.
A kínai szoftverexport közel 95 százalékát olyan világméretű szereplők irányítják, mint az SAP, az Oracle és a Sybase, valamint az a több száz nemzetközi iparvállalat, akik kínai készítésű szoftvereket használnak saját tevékenységük támogatására. "Kína igazi játszótér a hozzám hasonló technológia-mániákusoknak" -- közölte Kevin Walsh, az Oracle internetes technológiák ázsiai térségének vezetője.
Kína 1,3 milliárd embernek ad otthont, és rengeteg vállalat foglalkozik a több száz milliós népesség energia-, telekommunikációs és banki igényeinek kielégítésével -- ez is közrejátszik abban, hogy a nagyvállalati szoftvergyártók kivételes terjeszkedési lehetőséget látnak a térségben. "Idehozzuk a technológiáinkat, és kitaláljuk, hogyan használhatóak ilyen léptékek mellett" -- tudatta Walsh. Az Oracle és a rivális SAP közel megduplázta a térségben tevékenykedő alkalmazottainak számát az elmúlt év során; többségük kutatási projekteken dolgozik. Az IBM kutatási részlegének nyolc laborja közül egy Pekingben található. Az intézmény eddigi eredményei leginkább a kínai karakter-, és a beszédfelismeréssel kapcsolatosak.
Frank Gong, a J. P. Morgan kínai részlegének vezető közgazdásza elmondta, hogy a térségben a versenyképes szoftverek kifejlesztésében a legnagyobb akadályt nem a konkurencia, vagy az kedvezőtlen eladások jelentik. "Kínában az lenne a legfontosabb, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos állásfoglalás normalizálódjon. Még mielőtt egy terméket bejelentünk, a feketepiacon már meg is vásárolható" -- panaszkodott Gong. Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért alacsony a kínai lakosság összesített szoftverekre szánt kiadása az egyedi személyre szóló szerződésekből kiindulva.
Az SAP AG, a világ vezető vállalati szoftvergyártója érte el eddig Kínában a legjelentősebb sikereket a szoftverértékesítést tekintve. A cég nemrég kötötte meg legnagyobb kínai szerződését az ország elsőszámú olajvállalatával, ami 20-30 millió dollár közötti bevételt jelent -- ismertette az SAP kínai részlegének vezetője, Klaus Zimmer. Azt is elmondta, hogy egy kínai vállalat 250 SAP terméklicenc megvásárlása után egy vizsgálat alkalmával lelepleződött, és kiderült, hogy több mint 3000 példányt használnak az érintett szoftverből. A német szoftvergyártónak két alkalmazottja csak az ehhez hasonló ügyek felderítésén dolgozik.
A kalózkodás megelőzésének érdekében a nemzetközi szoftverpiac szereplői a kutatás több részre bontása mellett döntöttek, így egy csapat nem juthat a teljes technológia birtokába, és lehetetlenné válik a termékek idő előtti kikerülése a kutatási központokból. "A termék-életciklust menedzselő alkalmazások (PLM, Product Life-cycle Management) lehetővé teszik, hogy egy multi Kínában folytassa kutatásait, majd annak végeztével máshol használja fel az eredményeket, anélkül, hogy valamennyi részletre fény derülne" -- közölte Tom Manning, a Bain & Co tanácsadócég IT megoldásokkal foglalkozó, ázsiai-csendes óceáni részlegének vezetője.
Ugyanakkor több vezető úgy véli, hogy az alacsony költségek messze ellensúlyozzák az esetleges kalózkodás által bekövetkező károkat, illetve az ennek megelőzésére fordított erőfeszítéseket. "Kína a strukturális kiadások terén jelentős előnyöket nyújt" -- nyilatkozta Jon Cestar, a kínai szoftverszolgáltatásokat nyújtó vállalat, a Freeborders vezérigazgatója egy múlt heti interjúban. Becslései szerint egy kínai szoftverfejlesztő éves szinten átlagosan 6500 dollárt keres, szemben az indiai fejlesztők 10 ezer, vagy az amerikai informatikusok 100 ezer dolláros fizetésével.
A Freeborders több amerikai szállítónak készít komplett szoftvermegoldásokat; megtalálható köztük a Target, a J. Crew, a Saks Fifth Avenue és a Dillards, valamint jelentősebb beruházási bankok, melyeket Jon Cestar ezúttal nem kívánt megnevezni. "Megépítünk bármit, amire ügyfeleinknek szüksége van, és övék lesz a forráskód tulajdonjoga. Mi vagyunk a megrendelők szerződéses partnerei, a megrendelők pedig a termék tulajdonosai. Szándékunkban áll ezen tevékenységünket zökkenőmentesen végezni" -- utalt a vállalat azon szándékára, hogy megrendelői számára transzparensé tegye a kínai törvénykezésben foglalt szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozásokat.