A legnagyobb rendszergazdai baklövések
A leggyakoribb rendszergazdai mulasztás a mentések
Sobell rámutat arra, hogy a kisebb rendszerek adminisztrátorai számára azért kihívás a korrekt mentések készítése, mert a megfelelő megoldások túlságosan drágák. A DVD-k kapacitása gyakran még egy munkaállomás teljes mentéséhez sem elegendő, a tisztességes szalagos meghajtók ára pedig eléri egy kisebb vállalati kiszolgáló árát. A legegyszerűbb megoldás, ha nem is törődnek a mentéssel. A mentésekkel kapcsolatos másik fontos mulasztás a mentésből való visszaállítás tesztje. Semmit nem ér az a mentés, amelyről csak baj esetén derül ki, hogy mégsem használható.
Sobell szerint egyébként a mentésekkel kapcsolatos mulasztásokon kívül igen gyakori probléma, különösen a kezdő rendszergazdáknál, hogy fontosnak gondolják a folyamatos működési időt (uptime), pedig célszerűbb időnként újraindítani a rendszert, amikor senki sem használja. Egy kernel vagy egy libc biztonsági frissítés előfordulhat, hogy lerontja az uptime-ot, de a frissítés kihagyása még többe kerülhet.
További problémák adódhatnak abból, ha a rendszergazdák nem tesztelik a frissítéseket, ideális esetben ehhez egy tesztkiszolgáló szükségeltetik, és az éles szerverekre csak a tesztek után kerülhetnének fel a javítások. A rendszerfrissítésekkel kapcsolatos másik probléma, hogy gyakran fel sem merül az a kérdés, hogy mi történik, ha frissítés után esetleg mégsem működik a rendszer. Ez utóbbira említi példaként Sobell a Chicago Tribune c. napilapnál a történteket, ahol a közelmúltban rendszerfrissítés után nem tudták kinyomni a lapot.
Veszélyes lehet a RAID rendszerekbe vetett túlzott bizalom is. Bár a RAID az adatvesztési lehetőségek csökkentésének nagyszerű eszköze, Sobel szerint sokan megfeledkeznek arról, hogy a RAID-del nem lehet letörölt fájlokat visszaállítani; ha egy felhasználó letörölt egy fájlt, azon már a RAID nem segít, csupán a biztonsági másolat.