Vigyázó szemetek Kínára vessétek!
Mark Edelstone, a Morgan Stanley félvezetőipari elemzője múlt hét csütörtökön a Fabless Semiconductor Association rendezvényén elmondta, hogy az ipar az évtized hátralevő részében erőteljes növekedést élvezhet, de a növekedés adta előnyök kiaknázásához a Kína által szabott irányt kell felismerni és követni.
Edelstone szerint az évtized végére már évi 350 milliárd dollárt kitevő félvezetőgyártás -- ami átlagosan évi 8,46 százalékos bővülésnek felel meg -- harmada lesz kiszervezve szerződéses partnerekhez, szemben a jelenlegi 18 százalékkal. Elmondta, hogy magas ütemű növekedést fogunk tapasztalni, de ennek a növekedésnek a fő forrása Kína lesz és amennyiben az Egyesült Államok meg kívánja őrizni iparági dominanciáját, szükségessé teszi számára, hogy tudatában legyen ennek és megértse a jelenséget.
Hozzátette, hogy miközben a kínai kormány komoly erőfeszítésekkel, képzéssel és pénzügyileg is támogatja a félvezetőgyártást, addig az Egyesült Államokban a következő időszakban elvétve fog új üzem létesülni. Nagyon kevés vállalat -- Edelstone szerint 5 milliárd dollár árbevétel feletti -- engedheti meg magának, hogy korszerű lapkagyárat építsen. Egy modern félvezetőüzem ma körülbelül 2,5 milliárd dolláros befektetés. Kína hosszú távú versenyelőnye ezeken túl a rendkívül alacsony munkabér, mely körülbelül ötödét teszi ki az észak-amerikainak.
Arra a kérdésre, hogy az IBM félvezetőipari stratégiája vezethet-e az Ázsiában létrejövő tömegtermeléshez Edelstone azt felelte, hogy az IBM birtokában van a TSMC-vel, UMC-vel és a SMIC-kel való versenyhez szükséges technológiának, a vállalat felsővezetése azonban ódzkodik attól, hogy jelentős tőkét tegyen ki magas kockázatnak -- ráadásul nem túl magas megtérülés mellett. Az IBM-hez hasonló cégek esetében továbbá a saját lapkák előállítása célkonfliktusokat eredményez, ami tovább nehezíti a szerződéses félvezetőgyártásban való hatékony versenyzést.
Kína erősödéséhez nagy mértékben hozzájárul, hogy a szerződéses gyártást domináló Tajvan mind környezeti, mind politikai szempontból túlságosan magas kockázattal bír. A sokszor szélsőséges időjárás és a földrengések jelentős veszélyeket hordoznak, miközben a kontinentális Kínával való rendezetlen viszony is komoly bizonytalanságot táplál. Ennek fényében némiképp új árnyalatot vesz fel a kínai kormány fenyegető, megfélemlítő "tajvani" politikája.