A nagyság átka: növekedési gondok és költségcsökkentés a Microsoftnál
 Steve Ballmer |
A mostanra kifejlődött helyzetet az különbözteti meg a Microsoft eddigi nehézségeitől, hogy a további prosperálás előtt felszámolandó akadályok most nem kizárólag piaci jellegűek, hanem a vállalat többi érdekeltjeinél, a részvényeseknél és az alkalmazottaknál is jelentkeznek. Vezérszerepének megfelelően az óriásvállalat elnök-vezérigazgatója, Steve Ballmer egy belső levelet küldött szét az 57 ezer alkalmazott részére, melyben elsősorban a részükről felmerülő kérdésekre próbált megnyugtató választ adni.
Az érettség szakaszába érvén szükségszerűen lelassul a vállalat növekedési üteme, bővül a versenytársak köre és fenn áll a veszélye annak, hogy a hatalmas szervezet vánszorgó dinoszaurusszá válik. A korábbiakhoz képest kevésbé kedvező növekedési kilátások a dotkom lufi kidurranása után nem tudták újra felívelő pályára állítani a vállalat papírjainak értékét, szemben több technológiai blue-chippel. A stagnáló részvényárfolyam a befektetőket és az alkalmazottakat is frusztrálja, mivel a korábbi gyors meggazdagodás lehetősége az ezredfordulót követően elillant, az ilyen irányú várakozások viszont makacsul tartották magukat a közelmúltig.
A PC-eladások bővülésének lelassulása érzékenyen érintette a Windows és Office szoftverek forgalmát, melyek a cég bevételeinek és nyereségének derekát teszik ki. 1999 óta a bevételek átlagosan 13 százalékkal duzzadtak éves szinten, míg az azt megelőző négy évben 34 százalékkal.
A diszkont részvényopciók korlátozását és az árfolyamnyereség visszaesését kompenzálandó az alkalmazottak a fizetés, egyéb juttatások és a munkakörülmények javítására fordították figyelmüket, melyeket azonban a költségek féken tartása végett természetesen szintén nem emelhet vagy javíthat a vállalat ésszerűtlen mértékben. Legutóbb az egészségügyi juttatások szigorítására került szükségszerűen sor, mert az a számítások szerint a 2005. júliusában záródó négy éves ciklus alatt 54 százalékkal emelkedett, a munkaerőköltség növekedésének fő motorját képezve.
A részvényesek elégedettségének és az alkalmazottak moráljának növeléséhez újra a részvényárfolyam stabil emelkedésére lenne szükség, ami kizárólag a profitabilitás javításával érhető el. Az elmúlt néhány évben azonban a működési költségek elszabadulása általánosan jellemző a Microsoftra, a bevételek növekedése messze nem követték a kiadásokét. Csak a tavalyi pénzügyi évben például 2,51 milliárddal 18,97 milliárd dollárra növekedtek a költségek. Ennek a trendnek a visszafordítására Ballmer 1 milliárdos költségcsökkentési programot hirdetett meg az idei, 2005. június 30-án záródó pénzügyi évre.
Az alkalmazottak megnyugtatására Ballmer elmondta, hogy a költségcsökkentés nem fog elbocsátásokkal járni, sőt, a vállalat az elmúlt évekhez hasonlóan új tehetségeket fog toborozni. A megtakarításokat a különböző üzleti egységek adminisztratív, elsősorban marketing feladatainak összevonásával és a promóciós és kapcsolattartási partnerek számának csökkentésével kívánja elérni a cég.
A vállalat gigantikus, 56,4 milliárd dollárnyi készpénzállományával kapcsolatban Ballmer egyelőre nem nyilatkozott, de elárulta, hogy az amerikai anti-tröszt perek lezárásával elhárult az akadály a tervek nyilvánosságra hozatala előtt. A részvényesek és alkalmazottak az utóbbi időben egyre értetlenebbül fogadták a tényt, hogy a Microsoft nem kezd semmihez az elképesztő pénzmennyiséggel. Spekulációk szerint a cég hatalmas részvény-visszavásárlásokra vagy az osztalék felemelésére fogja költeni a pénzt.
Ballmer elmondta, hogy vállalata számára a legnagyobb fenyegetést a Linux és a többi nyílt forráskódú szoftver jelentik. Az elmúlt időben Európában több nagyváros is megkezdte a Linux platformra való átállást, egyenként több tízmillió dolláros bevételtől fosztva meg a vállalatot, a jelenlegi ügyfelek megtartásához a redmondi cég pedig jelentős engedményekre kényszerül. Az amerikai technológiától való függőség csökkentése érdekében a Távol-Kelet meghatározó államai két csoportban (melyekből az egyikben Dél-Korea, Japán és Kína található) idén tavasszal kötöttek egyezményeket közös, Linux-alapú operációs rendszerek kifejlesztésére, melyeket a kormányzati szektoron kívül a magánszférában is promotálni kívánnak.
Az ügyfeleknek, a tulajdonosoknak és az alkalmazottaknak való egyidejű megfelelés nehézségeinek tudatában a vezér azonban mégis optimista a jövővel kapcsolatban. Alkalmazottainak megnyugtatására és biztatására hangot adott azon meglátásának, hogy a Microsoft képes lesz a kihívásokat kezelni, innovatív termékek és fizetési konstrukciók kidolgozásával versenyképes tud maradni. Példaként megemlítette a 2006-ban vagy utána megjelenő, Longhorn kódnéven fejlesztett következő generációs Windowst, mely a vállalat hosszú távú stratégiájának kulcseleme és hozzá fog járulni a növekedéshez. Jóslata szerint 2010-re egymilliárd PC lesz világszerte, szemben a jelenlegi 600 millióval, ami szintén bizakodásra ad okot.