A Microsoft rugalmasabb árpolitikát fog követni az exportpiacokon?

A redmondi óriás pénteken bejelentette, hogy a különböző külföldi piacokon rugalmasabb árpolitikát fog követni a jövőben. Szóba került a "Big Mac index" alkalmazása is a szoftverárak megállapításánál.

A világ legnagyobb szoftvergyártója hosszú éveken át az összes termékénél egységes árakat alkalmazott függetlenül attól, hogy az USA-ról, Lengyelországról vagy Pápua Új-Guineáról volt szó. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb nyomás alá került ez politika, több országban is egyre komolyabban szóba került a nyílt forrású szoftverek bevezetése a kormányzati és a lakossági piacokon egyaránt.

Martin Taylor, a cég egyik igazgatója pénteken közölte, hogy a Microsoft a következő hónapokban új alternatívákat fog bejelenteni, amelyekkel a külföldi kormányok aggodalmait szeretnék eloszlatni e kérdéskörrel kapcsolatban. Taylor utalt arra is, hogy a vállalatnak az árak megállapításának esetleg figyelembe kellene vennie a különböző országok létfenntartási költségeit (a The Economist-féle Big Mac indexet).

Taylor nem árult el konkrétumokat azt illetően, hogy mit fog tenni a vállalat, azt azonban elmondta hogy "több kezdeményezést kezdtünk kidolgozni, amelyeket a következő hónapokban teszünk közzé".

A Microsoft már eddig is tett némi engedményt egyes külföldi kormányok részére. Mi több, a cég a Windows és az Office szoftverek leegyszerűsített változatait kínálja a thai kormánynak, amely a lakosság számára értékesíti azokat egy "olcsó PC" program keretében. Ez utóbbi esetben a Microsoft egy külön, kezdő szintű Windows XP változatot hozott létre, így hivatalosan nem adta fel az egységes árpolitikát.

Ami a kormányzatok saját szoftverfelhasználatát illeti, a hírek szerint a Microsoft egyre rugalmasabb az ár- és licencfeltételekkel kapcsolatban. A brit kormány például nemrég közölte, hogy több millió dollárt takarított meg azáltal, hogy a Linuxra történő áttéréssel fenyegette a céget. Egyes brit parlamenti képviselők ugyanakkor elmondták, hogy szoftvergyártó óriással folytatott tárgyalások elég nehezek voltak, mivel "a Microsoft megköveteli ügyfeleitől, hogy kívülállóknak ne árulják el, mennyi kedvezményt kapnak. A vásárlók így nem tudják megállapítani, hogy a felkínált ár jobb-e a többi ügyfélénél vagy sem."

Más kormányzatok -- például a müncheni önkormányzat -- elutasították a Microsoft ajánlatait és áttértek a Linuxra. Münchenben 14 ezer PC-n történt meg az átállás Windowsról Linuxra, dacára annak, hogy a redmondi óriás keményen küzdött az ügylet elnyeréséért. Ehhez hasonló történetek zajlottak le az utóbbi időben többek között Austinban (Texas, USA), Dél-Koreában és Bahreinben is. Amint arról beszámoltunk, Párizs szintén hasonló lépést fontolgat.

Bár az elemzők becslései szerint a kormányzati ügyfelek a Microsoft tevékenységének kevesebb mint 10 százalékát teszik ki, mégis ezek jelentik a Linuxszal vívott küzdelem egyik legfontosabb színterét. Az utóbbi években a cég fokozta erőfeszítéseit a kormányzati piacon, a kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó részleg jelentősen nőtt.