Blogon is tiltakoznak a betárcsázóprogramok károsultjai
Blogot indított a betárcsázóprogramok egyik károsultja, melyben a hivataloktól és a szolgáltatóktól kéri számon a fogyasztók védelmében tett intézkedéseket. Dr. Telkes József, a Telkes Tanácsadó Rt. alapítója a www.matav.tk címen néhány napja indított blogján közzétette azokat a kérdéseket, melyeket szolgáltatójához intézett.
Mint ismeretes, egyes weboldalakról a felhasználók olyan programokat tölthetnek le, telepíthetnek, majd indíthatnak -- leggyakrabban úgy, hogy maguk sem tudják pontosan milyen folyamatot hagynak jóvá --, melyek észrevétlenül megszakítva a modemes internetkapcsolatukat, egy emelt díjas, vagy külföldi telefonszámot tárcsázva jelentősen megnövelik a telefonszámlát.
Telkes blogján a nyilvánosság előtt kér válaszokat szolgáltatójától a következő kérdésekre:
- Hány károsultról tudnak?
- Mikor jelentkezett a legelső károsult?
- Mennyi az összes kárérték?
- Mit tett a Matáv a fogyasztók tájékoztatása érdekében?
- Mit tett a Matáv a visszaélések megelőzése érdekében?
- Nem lehetne ezt a szolgáltatást sürgősen megszüntetni?
- Mint Matáv felhasználó, milyen érdekvédelmi szervezethez fordulhatok?
Lapunk érdeklődésére Telkes József elmondta: ő csak fogyasztó, sem a védekezés technikájára, sem a tájékoztatás mikéntjére nem tud ötleteket adni. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy van rá példa, hogy külföldön egyes nemzetközi hívások esetén automatikus a tárcsázás előtti kódolásos védelem él -- tehát azoknak kell a szolgáltatóhoz fordulniuk, akik kifejezetten nem szeretnék ezt a korlátozást. Hazánkban egyelőre az előfizetőknek kell kezdeményezniük szolgáltatójuknál, ha kódolni szeretnék nemzetközi vagy emelt díjas hívásaikat, pedig ezzel megelőzhetővé válna a betárcsázó programok károkozása.
Telkes szerint ha a szolgáltatók valóban tájékoztatják fogyasztóikat, akkor a probléma fel sem merülne: ha azonban ezek az üzenetek nem érnek célba, akkor a tájékoztatásban van a hiba. A volt fejvadász szerint az, ami a felhasználókkal történt csalás, és a Matávnak tisztáznia kell magát, hogy nem bűnrészes ebben az ügyben.
Peszleg Tibor, az ORFK bűnügyi igazgatósága alá tartozó internetcsoport vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: valóban megvizsgálta a kérdést a rendőrség is, és egy ügyben nyomozást is elrendeltek. Egyelőre még a vizsgálat elején tartanak, s részben mivel ilyen ügyekben még nincs kialakult gyakorlat, részben pedig mert összetett kérdésről van szó, melyhez szakértői véleményt is be kell kérniük, egyelőre megbecsülni sem tudja mikorra zárul le a nyomozás.
Mivel a számítástechnikai rendszer elleni támadás, behatolás, az adatok megváltoztatása köztörvényes bűncselekménynek számít hazánkban is, amennyiben a rendőrség azt állapítja meg, hogy történt visszaélés, akkor a nyomozás lezárását követően vádemelési javaslattal átadja az ügyet az ügyészségnek. A 2002. április 1.-től hatályos új jogszabályok értelmében akár egytől két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, akit a fenti címen elítélnek.
Peszleg elmondta: hazai, magyar üzemeltetők által fenntartott weboldalon is találkoztak a betárcsázóprogramos trükkel -- ezt az oldalt azóta bezáratta a rendőrség. Ha külföldön működtetett weboldalra bukkannak, akkor nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében bevonhatják az érintett ország nyomozóhatóságát is. Kérdésünkre a fő internetrendőr elmondta: noha hazánkban sincs kimondva, hogy a betárcsázóprogramos visszaélés bűncselekménynek számít, a számítástechnikai eszközöket védi a jog, és nemzetközi együttműködés keretében nem lehetetlen az ilyen visszaélésben részt vevők megtalálása sem.