Fél terabyte adatot tárolnak három év múlva az átlagos asztali gépek merevlemezei
Egy átlagos asztali PC 2007-ben 500-600 Gbyte kapacitású merevlemezzel rendelkezik, a notebookok 300 Gbyte-os meghajtót tartalmaznak, mobiltelefonok és tenyérgépek pedig 20 Gbyte adatot tárolnak -- véli Mark Geenen, a TrendFocus piackutató cég vezetője.
Az International Disk Drive Equipment and Materials Association (IDEMA) által szervezett rendezvényen Geenen elmondta, hogy a költséghatékony adattárolási eszközök esetében a merevlemezes technológiának továbbra sincs ellenfele, ezért a piac további bővülése várható. 2004-ben az eladott merevlemezek száma 16 százalékkal 300 millió darabra emelkedik -- állítja a cége adataira hivatkozva a TrendFocus vezetője.
Geenen úgy véli, az optikai adattároló eszközök már régóta elérhetőek, azonban ezen a területen a közeljövőben nem várható jelentős, a merevlemezek pozícióit fenyegető áttörés, a flash memóriák pedig továbbra is túl drágák maradnak. Más tárolási technológiák, például a Seagate által elgondolt HAMR, vagy az IBM által kifejlesztett "millipede" kereskedemi megjelenése legkorábban 2006-ban, vagy ezután várható -- mondta Geenen.
A HAMR a hő segítségével történő mágneses adatrögzítés rövidítése (Heat Assisted Magnetic Recording). Az eljárás során a hagyományos hordozórétegnél stabilabb mágneses jellemzőkkel bíró felületet az írás előtt lézerrel felmelegítik, majd ezután kerül írásra az adott bitsorozat. A lézer minden esetben csupán az írandó bitek tárolására szolgáló területeket melegíti fel, amely az írás után lehűlve stabilizálja a rögzített mágneses jelet.
A hagyományos mágneses vagy elektromos adattárolási módszerek helyett az IBM által kifejlesztett Millipede technológia két mikrométer hosszúságú apró szilíciumtűk segítségével tárolja a kívánt információt polimer felületen. A mikroszkopikus méretű v-alakú karok végén található tűk a műanyag felületén létrehozott lyukak formájában tárolják a biteket. A Millipede módszert az IBM a lyukkártyák nanotech változatának tartja. A lyukkártyától azonban abban is különbözik az új eljárás, hogy nem csupán adatok rögzítésére, hanem azok törlésére és újraírására is alkalmas.
Illusztráció: IBM Research
Geenen véleménye szerint a merevlemezes technológia tekintetében a legnagyobb áttörés a médiumra merőleges adattárolás lehet. A ma kapható merevlemezek esetén az adatokat felépítő bitsorozatok a hordozóréteggel párhuzamosan helyezkednek el. A jelenleg elérhető eljárások segítségével négyzethüvelykenként akár 100 Gbit is tárolható, azonban a kapacitás növeléséhez idővel új metódusok szükségesek.
A nagyobb kapacitás eléréséhez a meghajtók gyártóinak növelniük kell az adatsűrűséget, ez az adabitek méretének csökkentésével és egymáshoz közelebb helyezésével érhető el, azonban ennek a megközelítésnek számos körülmény szab gátat. Az egyre nagyobb adatsűrűségű médiumokon egyre kisebb terület áll rendelkezésre az adatbitek tárolására, ami ahhoz vezethet, hogy a merevlemez működése közben felszabaduló hő hatására az adatok mágnesesen instabillá válnak, azaz módosulnak vagy törlődnek.
A leírt problémára (szuperparamágnesesség) megoldást jelenthet a megbízhatóbb, magasabb koercitivitással rendelkező médiumok használata, ám a hagyományos mágneses író-olvasó fejek nem képesek írni ilyen felületre. Az adatbitek merőleges elrendezése esetén az adatbitek mágneses orientációja a médiára merőleges, ennek révén akár tízszeresére is növelhető az adatsűrűség, így egy 3,5 hüvelyk átlójú tányéron 1 Tbyte is tárolható. Geenen szerint eme új adatrögzítési eljárás az idei év végén már érett lesz a kereskedelmi megjelenésre.