Újabb halasztás az európai szoftverszabadalmak ügyében

[HWSW, FFII] Tovább csúszik az szoftverek szabadalmaztathatóságáról szóló európai direktíva végleges elfogadása. Bár a törvény szövegét az Európai Parlament még szeptemberben elfogadta, azt jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak is. A jóváhagyás az eredeti ütemterv szerint november végén történt volna, ám a hírek szerint a végleges döntés leghamarabb 2004 májusának közepére várható.

Az Európai Parlament szeptember 24-én szavazott a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságával kapcsolatos direktívatervezetről. Az akkor számos kiegészítéssel együtt elfogadott szöveg olyan megkötéseket is tartalmaz, amelyek a programok mögötti ötletek, algoritmusok, illetve az üzleti logika esetén korlátozza a szabadalmaztathatóságot. Az algoritmusok szabadalmaztathatóságára vonatkozó készülő európai szabályozás híre élénk vitákat váltott ki az elmúlt években, a szabad és nyílt forráskódú szoftverek pártolói, valamint a kisebb szoftvergyártó vállalatok vehemensen tiltakoztak a számítógépes programkódok szabadalmi oltalom alá helyezhetősége ellen, míg az IT-óriások a szabadalmaztatható szoftver fogalmának minél átfogóbb definícióját látták volna szívesen a törvényben.

A törvénytervezetet az Európai Parlament Jogi Ügyi és Belső Piaci Bizottsága (JURI, Committee on Legal Affairs and the Internal Market,) állította össze, amit egyébként az állandó bizottság elnökének a neve után McCarthy-javaslatként is emlegettek. A tervezetről való szavazást a sokasodó módosító indítványok, valamint a heves tiltakozások miatt az idén többször is elhalasztották, majd szeptember végén több mint száz kiegészítéssel és módosítással elfogadta az Európai Parlament.

Az elmúlt két hónapban több kritika érte a direktívatervezetet, amelyek közül a legjelentősebb öt nagy telekommunikációs cég, a Nokia, az Ericsson, az Alcatel, a Philips és Siemens elnök-vezérigazgatóinak november elején szignált közös, az Európai Bizottság és az Európai Tanácsnak egyaránt elküldött levele volt, amelyben a tervezet kritizálása mellett arra is utaltak, hogy mindez tizenötmilliárd eurónyi kutatásra és fejlesztésre fordítandó összeg Európából való kivonását eredményezheti. A vezetők arra kérték a Tanácsot, hogy vállalja a konfrontációt az Európai Parlament döntésével. A levelet gyakorlatilag szó szerint idézte az EICTA (European Information, Communications and Consumer Electronics Technology Industry Associations), az Európai Információs, Kommunikációs és Fogyasztói Elektronikai Gyártók Szövetsége is a múlt héten.

Bár a Tanács nem teljesítette nagyvállalatok felől érkező kéréseket, a végleges döntést a jövő évre halasztották. Írország január elsején veszi át a Tanács soros elnöki posztját Olaszországtól. Az FFII (Szabad Információs Infrastruktúráért Alapítvány)legfrissebb információi szerint a direktíva ügyében a tavasszal történő további egyeztetések után, májusban, még ír elnökség alatt várható döntés.