Világszerte gyorsan terjed a szélessávú internetezés
[CNET] A szélessávú internetkapcsolatot használók száma világszerte 72 százalékkal emelkedett 2002-ben és elérte a 62 milliót, mivel egyre több háztartás váltott a hagyományos modemes internetezésről a gyorsabb hozzáférésre, áll a genfi központú International Telecommunication Union (ITU) legfrissebb tanulmányában.
Az ITU szerint a nemzetek broadband versenyében Dél-Korea áll az élen, ahol a lakosság 21 százaléka fizet elő szélessávú internetszolgáltatásra. A távol-keleti ország 10,8 millió internetelőfizetőjének 94 százaléka fizet elő gyors internetes szolgáltatásra.
A broadband világranglista második helyén Hongkong áll, ahol a népesség 15 százaléka rendelkezik szélessávú internetcsatlakozással, ez a szigetország 2,4 millió internetfelhasználójának 43 százalékát jelenti. A harmadik helyen álló Kanadában a lakosság 11 százaléka használ broadband internetszolgáltatást, ez az ország 5,6 millió internetfelhasználójának 50 százalékát teszi ki.
A gyors és olcsó internet-hozzáférést nyújtó broadband technológia erőteljesen terjed a gazdagabb országokban, míg a fejlődő országokban lassú a terjedés üteme, közölte az ITU. A szélessávú internetezés terjedése ugyanakkor viszonylag lassú sok európai országban is, ahol a telefonvonalakat továbbra is a korábbi állami monopolszolgáltatók tartják kezükben.
A tanulmány szerint a növekedés fő motorjai az online játékok és a digitális médialetöltés. Klasszikus példa, hogy a broadband elérhetősége Dél-Koreában teljesen új online játékkultúrát alakított ki.
A különböző szolgáltatók erős versenyének eredményeként Japánban a leggyorsabbak és legolcsóbbak a broadband szolgáltatások, amelyek a hozzáférés és a letöltési sebesség szempontjából az amerikai szint 35-öd részébe kerülnek.
Franciaországban, ahol a France Telecom (ex-monopólium) még mindig uralja a távközlési piacot, a szélessávú szolgáltatások ára 100-szor drágább, mint Japánban. Svájcban ez az arány 110-szeres. Nagy-Britanniában, ahol az EU-tagországok közül elsőként deregulálták az iparágat, az árak 64-szer magasabbak, mint Japánban, míg Luxemburgban a fogyasztók 180-szor annyit fizetnek a broadbandért, mint a felkelő nap országában.
Az USA-ban is folytatódik a szélessávú internetezés terjedése, a DSL- és a kábeltévé-szolgáltatók a broadband fogyasztók számának folyamatos növekedését regisztrálják. A világ legnagyobb gazdaságában a népesség 6,9 százaléka használ szélessávú internetszolgáltatást, a 70 millió internetelőfizető közül közel 20 millióan -- a penetráció szintje hajszálnyival marad el Japántól. Egyes tanulmányok a gyors internetezés iránti egészséges keresletről számolnak be, dacára annak, hogy sok helyütt nehéz bevezetni a szolgáltatást.
A Strategy Analytics piackutató cég júniusban közzétett tanulmányában az áll, hogy a fogyasztók nem csak a gyorsabb hozzáférés miatt szeretnének broadband szolgáltatást, hanem azért is, mert ez olcsóbb a hagyományos internetezésnél. A háztartások többek között azért is választják a szélessávú hozzáférést, mert az olcsóbb, mint két telefonvonal használata.
Az ITU-jelentés szerint világszerte egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a távközlési szolgáltatásokra fordított havi kiadások érezhetően emelkednek, amikor a broadband könnyen elérhetővé válik.
Taylor Reynolds, az ITU tanácsadója és a jelentés egyik szerzője megjegyezte, hogy az európai országok viszonylagos lemaradásának oka az, hogy jelentős összegeket fektettek az ISDN technológiába. Az ISDN-előfizetők a vonalhasználat arányában fizetik havi díjaikat, míg a broadband esetében többnyire egyszeri havi előfizetésről van szó. "A telefonvállalatok így sok pénzt kerestek és ezt érthetően nem szívesen adják fel."
Az ITU szakértői szerint a broadband-penetráció terén 7,1 százalékkal 10. helyen álló Japán jelentős előretörésére lehet számítani, mivel világszerte itt a leggyorsabbak a szolgáltatások és a legalacsonyabbak az árak. Havi 24 dollárért (~ 5500 Ft-ért) olyan szolgáltatásra lehet előfizetni a szigetországban, amely mintegy 520-szor gyorsabb a hagyományos modemeknél. Ezzel a sebességgel a japán szélessávú felhasználók egy egész mozifilmet 20 perc alatt tölthetnek le. Dél-Koreában az elérhető leggyorsabb szolgáltatással ez 26 percbe telik -- ezzel szemben hagyományos modemmel 7,5 napra van szükség a letöltéshez.
Reynolds szerint Dél-Korea és Japán azért szerepel kiemelkedően e téren, mert kőkemény a verseny a szolgáltatók között. A két ország kormányai határozott lépéseket tettek a broadband felhasználás bátorítására: az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy kötelezték a telefonvállalatokat arra, hogy a versenytársak olcsón használhassák a meglévő vonalakat.