A hatvanas évekből származó kódrészletekkel próbálja hitelesíteni vádjait az SCO Group

[Perens.com, CNET, HWSW] Az SCO Group a hét elején Las Vegasban partnerei és üzletfelei számára szervezett SCO Forum konferencián olyan kódrészeleteket mutatott be, amelyekkel esetleg alátámaszthatják az IBM-mel szembeni hárommilliárd dolláros követelésüket. A rendezvény első előadója, Darl McBride, az SCO Group elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy cége több mintafelismerő szakembert is megbízott, akik állítólag már egy egész "hegynyi", az SCO szerzői jogait sértő kódot találtak a Linuxban. McBride után Chris Sontag, a vállalat szellemi tulajdonnal és licenceléssel foglalkozó részlegének alelnöke a közönségnek nyomban be is mutatott néhány részletet a kérdéses kódsorokból, és valóban, a Linux és az SCO Unix-változatai számos helyen kísértetiesen hasonlítanak egymásra.

Szakértők azonban már korábban is figyelmeztettek arra, hogy más is lehet a Unixok közti hasonlóság oka, mint a szerzői jog által védett kódsorok illetéktelen lemásolása. A Unix rendszerek hosszú története során több alkalommal is kiadtak forráskódot az amerikai egyetemek számára egészen engedékeny licencfeltételekkel, kulcsfontosságú részletek jelentek meg tankönyvekben, amelyek ismeretét és felhasználását a szakemberektől el is várják. Ez a helyzet a Las Vegasban bemutatott példákkal is (az SCO-s prezentáció letölthető a HWSW szerveréről a Perens.com jóvoltából), amelyekről a Linux fejlesztői egy-két nap alatt kiderítették, hogy kivétel nélkül réges-régi, BSD vagy egyéb szabadszoftver-licenc alatt kiadott unixos kód, sőt akadt olyan részlet is a bemutatóban (memória allokáció), amely egészen 1968-ig, Donald Knuth, A számítógépprogramozás művészete című könyvében közölt algoritmusokig vezethető vissza, ám valószínűleg már Knuth is korábbi kutatási eredmények alapján közölte azokat, így roppant nehéz lesz bebizonyítani, hogy az valóban az SCO Group szellemi tulajdona lenne.

A bemutatóban egyébként az SCO Group nem állít kevesebbet, mint hogy minden olyan linuxos forráskód fölött rendelkezik, amit valamelyik nagy Unix-licencelő vállalat (pl. az IBM vagy az SGI) adományozott a linuxos közösségnek. Ez pontosan 1549 fájl és nagyjából 1,1 millió sornyi kód, ami körülbelül a Linux kernel 2.2-es verziójától a most készülő 2.6-os kiadásig történt fejlesztések kétharmada, és olyan eredeti fejlesztésekre is kiterjed, amelyek az IBM OS/2 operációs rendszeréhez készültek (JFS naplózó fájlrendszer). A utahi cég szerint minden olyan kód, amit a Unix-licencelő vállalatok írtak, és bármilyen köze van a Unixhoz, az SCO Group szellemi tulajdonát képezi.

Az SCO Group állításaival a vezető linuxos cégek természetesen nem értenek egyet, a Red Hat két hete fordult a bírósághoz, mert minél gyorsabban szeretné megtudni, hogy valóban vannak-e az SCO Group szellemi tulajdonát sértő részek a Linuxban, ők ugyanis az SCO-val ellentétben nem tudnak ilyen kódról. Ugyanazon a héten az IBM is megtette az első hivatalos lépéseit az SCO-ügyben, és több viszontkeresetet is benyújtott az SCO Group ellen azon a kerületi bíróságon, ahol még márciusban elkezdődött az igen fordulatos ügy.