Tavaly húsz alkalommal fordultak internettel összefüggő panasszal az adatvédelmi biztoshoz
A közelmúltban jelent meg az adatvédelmi biztos 2002-es parlamenti beszámolója. Az ombudsman évről évre közreadja a tevékenységét összegző beszámolóját, melyben külön-külön fejezet foglalkozik az internettel, és a távközlési szolgáltatókkal kapcsolatos bejelentésekkel.
Az internetes adatvédelem kapcsán az ombudsman jelentéséből kiderül, hogy az év során mindössze húsz alkalommal fordultak a biztos hivatalához, ami az előző években tapasztalt bejelentésekhez képest enyhén csökkenő tendenciát mutat. A bejelentések többsége a kéretlen reklámlevelekkel kapcsolatban érkezett. A biztos kiemelte jelentésében, hogy a 2002 januárjában hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a kéretlen üzleti célú üzenetek (spam) jogi kereteit, s utal arra, hogy megindult a kezdeti jogszabályi rendezetlenség felszámolása és az internet használói és szolgáltatói egyaránt jobban odafigyelnek az adatvédelmi kérdésekre. (Lásd korábbi cikkünket: Spam: a világháló szemete II. - adatvédelem)
A kéretlen levelek küldőin kívül azonban más vélt vagy valós problémákkal is fordultak az adatvédelmi biztoshoz. Így például egy esetben a levelezőrendszer hibás beállítása miatt egy nyereményjátékkal kapcsolatos értesítő levélből valamennyi címzett e-mail címe megismerhetővé vált. Az adatvédelmi biztos felhívta a nyereményjáték szervezőjének figyelmét az adatvédelmi gyakorlatuk módosítására.
Több bejelentés is érkezett az honlapokon való regisztrációkor kért adatok körét illetően. Ennek kapcsán a biztos kiemeli, hogy az adatokat csak célhoz kötötten lehet bekérni, s ezekről tájékoztatni kell a felhasználókat is. Egy másik panasz kapcsán a biztos jelzi, hogy a személyes adatok törlését a felhasználó kérheti, s ennek a kérésnek eleget is kell tenni.
Bejelentés alapján indított vizsgálatot az adatvédelmi biztos a Tolna megyei Bíróság honlapjain található bírósági végzések közt szereplő személyes adatokkal kapcsolatban. Itt a biztos felhívta a megyei bíróság figyelmét arra, hogy egy ítélet még ha nyilvános is, nem a pellengérre állítás a célja, valamint hogy a honlapot működtető szervezetnek nincsen törvényi felhatalmazása arra, hogy személyes adatokat nyilvánosságra hozzon, és bírósági határozatokat közöljön úgy, hogy a perben résztvevők személye beazonosítható legyen.
A távközlési szolgáltatókkal foglalkozó fejezetben a biztos jelzi, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy a távközlési szolgáltató és az előfizető közti -- adatvédelemmel kapcsolatos -- vitában maga a szolgáltató fordul a biztoshoz. A több esetet taglaló beszámoló megemlíti a szerződéskötéskor lefénymásolt személyi igazolványok problémáját is. Ennek kapcsán a biztos kiemeli: személyes okmányokról csak a leendő előfizető kifejezett jóváhagyásával lehetne fénymásolatot készíteni, s ez a jóváhagyás nem lehet feltétele a szerződéskötésnek.
Egy másik érdekes esetben az előfizető megtudta, hogy róla szubjektív értékelést tart nyilván a szolgáltató ("Az ügyfél minősíthetetlen hangon beszél!"). Ennek kapcsán a biztos kiemelte: ha a távközlési szolgáltatók által kezelhető személyes adatok körét megállapító jogszabályok nem rendelkeznek a panaszban idézett adatok kezeléséről, a szolgáltató csak a panaszos hozzájárulásával kezelhetné a személyes adatok vitatott részét. Javasolta továbbá, kérje a panaszos a sérelmezett megjegyzés törlését.
Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának adatvédelmi biztosa éves parlamenti beszámolója az OBH honlapján elolvasható.