Red Hat: csak a vállalati termékek maradnak termékek

A Red Hat tegnap adta ki általános célú Linux-disztribúciójának legújabb bétáját. A Severn kódnevű, 9.0.93-as verziószámot viselő első béta több újdonságot is tartalmaz, amelyek közül talán a legfontosabb a kernel Exec-shield funkciója, amely jelentősen csökkenti a potenciális biztonsági rések kihasználhatóságának kockázatát. Újdonságnak számít a proc fáljrendszeren keresztül bekapcsolható laptop mód, ez arról gondoskodik, hogy a Linux rendszeren a háttérben futó folyamatok csak alkalmanként és egyszerre nyúljanak a merevlemezhez, így valóban kihasználhatóvá válik a meghajtók energiatakarékos üzemmódja.

A friss béta azonban nem a technikai újdonságok miatt vált rendkívül fontossá. A Severn bejelentésével ugyanis elindult a Red Hat Linux projekt, míg ezzel párhuzamosan megszűnt a legnagyobb disztribútor Red Hat Linux nevű terméke, azaz a jövőben a Red Hat Inc. nem készít dobozos Red Hat Linuxot, a vállalat csupán a nyílt Red Hat Linux projekt gondozásában várhatóan 4-6 havonként megjelenő OS-re építő, az általános célú Red Hat Linuxnál nagyobb hasznot hozó Red Hat Enterprise Linux termékeivel marad az operációs rendszerek piacán.

A Red Hat Linux projekt által létrehozott rendszerek a linuxos hagyományoknak megfelelően szabadon letölthetőek lesznek az internetről, és a rendszer fejlesztésében nemcsak a Red Hat munkatársai, hanem külső fejlesztők, önkéntesek is részt vehetnek, ugyanakkor a Red Hat fenntartja magának a döntési jogot az OS fejlesztési irányvonalának kialakításában.

Az észak-karolinai cég körülbelül egy éve deklaráltan előbbre sorolta a vállalati termékeit (Red Hat Enterprise Linux AS, ES, WS, korábban Red Hat Advanced Server) az általános célú Red Hat Linuxnál, és ez utóbbira már csak egyetlen évig vállalja biztonsági frissítések és javítások kiadását. Az egy éves "támogatás" a Red Hat Linux projekt által létrehozott rendszerekre is ki fog terjedni, ugyanakkor az egyre világosabban látszik, hogy a cég a fejlesztői erőforrásait a vállalati termékekhez csoportosítja, míg az általános disztribúció összeállításának, karbantartásának, sőt támogatásának feladatát is egyre inkább a Linux közösséghez "helyezi ki".

A Red Hat Linux projekt beindításával az észak-karolinai vállalat legalább két, de inkább három legyet ütött egy csapásra. Egyrészt megszabadult a nyereséget nemigen termelő, hathónapos termékciklusú OS-től. Amennyiben a Red Hat köré egy valóban aktív fejlesztői közösség szerveződik, a közösség képes lesz saját maga támogatására, miközben elkészíti a Red Hat Linux újabb és újabb változatait, akár hat hónapnál rövidebb idő alatt is, így nehéz helyzetbe kerülhetnek a fél éves ciklusokkal számoló nagyobb riválisok (SuSE, Mandrake), miközben a nagyjából kétévenként megújuló Debian táborából is szerezhetnek friss szoftverekre vágyó híveket. Végül, de nem utolsó sorban a felhasználók és a linuxos társadalom egy újabb, közösségileg fejlődő szabad operációs rendszerrel gazdagodik.

A Red Hat Linux projekt terveiről céljairól bővebben is olvashatunk a projekt honlapján (rhl.redhat.com) ugyanitt találjuk meg a projekthez kapcsolódó levelezési listákhoz, valamint a Red Hat Bugzilla adatbázisához vezető linkeket, továbbá a készülő októberi Red Hat Linux első bétáját.