Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a nyílt forráskódú szoftver gyorsabban érik

Egyesült királyságbeli kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a szoftverek sokkal hatékonyabban fejlődnek, ha a forráskódjuk mindenki számára elérhető -- adta hírül a Nature. Damien Challet és Yann Le Du, az Oxfordi Egyetem két kutatója a zárt és a nyílt forráskódú szoftverek hibajavítási modelljeinek vizsgálatával megállapította, hogy a zárt kódú fejlesztések során, ahol alkalmazottak dolgozzák fel a felhasználók által beküldött információkat, jobban képzett programozókra van szükség, hogy ugyanolyan szintet érjenek el, mint amilyet egy nyílt forráskódú szoftver elér nagyjából ugyanannyi idő alatt. Vagyis adott mennyiségű, hibát kereső és bejelentő felhasználót, illetve a hibákat javító programozót feltételezve, a nyílt forráskódú szoftverek hibakeresése és javítása mindig gyorsabb a zárt kódúakénál.

A kutatók megállapításai bizonyos szempontból meglepőek. Azt gondolnánk, hogy ugyanannyi, ugyanolyan jól képzett programozó ugyanolyan hosszú idő alatt javítaná ki egy program hibáit, függetlenül attól, hogy a forráskód zárt vagy nyílt. Ám a szabadon hozzáférhető adatok esetében a programozók és a felhasználók között jobb az információáramlás.

A nyílt forráskódú hibajavítási modellben a felhasználók frissítik a szoftvert, ha az általuk bejelentett hibákat a programozók kijavították, és ez visszajelzés-frissítés folyamat szoftver fejlődését végigkíséri. A zárt kódú modellben a szoftverekből nem érhető el folyamatosan új verzió, csak egy-egy meghatározott időpontban, amelyek közt a programozók javítják a hibákat. A felhasználók által jelzett hibák mennyisége a zárt kódú szoftver egy-egy kiadása után gyorsan csökken, így maguknak a programozóknak kell a fennmaradó hibákat kiszűrniük, kevesebb felhasználói segítséggel. Minél hosszabb a kiadások közötti szünet, annál lassabban készülnek el a hibák javításai. A tanulmány teljes szövege az arxiv.org-on olvasható.