Helytelen licenceléssel, szerzői jogi adatok törlésével vezeti félre vásárlóit az Informánia

A három éve alapított, elsősorban multimédiás CD-k fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Informánia Digitálmédia Kiadó Kft. a nyílt forráskódú szoftverekre épülő termékeiben (Euro Office, Euro Webmester, Euro Linux) visszaél azok lehetőségeivel, nem veszi figyelembe a népszerű OpenOffice irodai programcsomag, illetve a Mozilla webböngésző licencfeltételeit, és nem tájékoztatja megfelelően vásárlóit -- így foglalhatnánk össze az FSF.hu Alapítvány elemzését a cég három termékéről.

Néhány héttel ezelőtt az Informániát élesen kritizáló megjegyzések tűntek fel a hazai linuxos oldalakon, amelynek nyomán a szabad szoftverek terjesztésével, honosításával és fejlesztésével foglalkozó Free Software Foundation Hungary Alapítvány is vizsgálódásba kezdett. A közös fordítási hibák és egyéb árulkodó jelek elemzése során kiderült, hogy az Euro Office 3.0 néven forgalmazott irodai csomag a többféle licenceléssel (GNU GPL/LGPL, SISSL) is elérhető OpenOffice 1.0.2-es verziójára épül, a cég azonban semmibe vette a terjesztési feltételeket, sőt az eredeti kódban szereplő szerzői jogi adatok törlésével félre is vezeti saját felhasználóit.

Hasonló problémák miatt kérdéses a másik két csomag, a Mozillára épített Euro Webmester és a Mandrake Linux operációs rendszerből Euro Linuxszá avanzsált termék terjesztésének törvényessége is. Az Informánia különálló csomagban -- operációs rendszer, internetes programcsomag, irodai programcsomag -- értékesített szoftverei egyébként bármelyik nagyobb Linux-disztribúcióban megtalálhatóak, és a két magyarul elérhető Linux rendszerben, a SuSE Linuxban, illetve az UHU Linuxban alapértelmezésként települnek, magyar nyelven működnek, miközben természetesen a terjesztési feltételeknek is megfelelnek. A kérdéses magyar nyelvű programok eredeti változatai különben letölthetőek (akár Windowsra is) az office.fsf.hu-ról vagy a mozilla.fsf.hu-ról.

A nyílt forráskódú szoftverek licencei nem tiltják a kereskedelmi forgalmazást, azonban a legtöbb ilyen licenc feltételei a kereskedelmi szoftverekkel foglalkozó cégek számára hátrányosnak tűnhetnek, ugyanis a kiegészítéseket, változtatásokat, továbbfejlesztéseket nyilvánosságra kell hozniuk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nyílt forráskódú fejlesztési modellben is lehet sikeres egy vállalat.

A vásárló számára a vonzerőt általában nem is maguk a nyílt forráskódú szoftverek, pontosabban az arra épülő termékek jelentik, hanem inkább a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, kiegészítések, például a rendszeres biztonsági frissítések vagy a nyomtatott dokumentáció. A nyílt forráskódú szoftverek átnevezésével, a rájuk vonatkozó licencfeltételek megszegésével azonban sem a hagyományos, sem a nyílt forráskódú modellben nem lehet sikereket elérni.