Országos éter-ellenőrzési hálózatot épít ki a Hírközlési Felügyelet
A Hírközlési Felügyelet (HÍF) 2002. februárjában hívta életre azt a projektet, melynek keretében az ez egész országot lefedő, mérő- és iránymeghatározó állomásokat építenek ki. A SIMON-projekt néven ismert kezdeményezés első lépcsőjében a távvezérelhető fix állomások már idén elkezdhetik figyelni az étert, míg a mobil eszközök (például a mérőkocsik) beszerzésére jövőre kerül sor.
A Hírközlési Felügyelet belső lapja, a Híflevél áprilisi számában megjelent információk szerint az országos rádiómérő és ellenőrző, zavarelhárító integrált rendszerre 26 éve várnak a hírközlési szakemberek: az eddig soha meg nem valósult hálózat megépítéséről ugyanis 1977 februárjában határoztak először.
Tomka Péter, a Hírközlési Felügyelet mérésügyi igazgatója elmondta lapunknak, hogy a rendszer megépítése részben az uniós csatlakozás közelsége miatt lett aktuális. Tomka szerint a frekvenciahasználati morál még nem rosszabb hazánkban sem, mint másutt, nem kell tehát aggódni az éter kalózaitól. Ugyanakkor az valóban elképzelhető, hogy a merőhálózat üzembehelyezését követően lefülelnek néhány olyan engedély nélküli adót, amelyek korábban zavartalanul működtek.
Mint Tomka elmondta: nem csak kalózrádiók, hanem adatátviteli és riasztóberendezések is működnek engedély nélkül. A HÍF azonban nem ezek leleplezésére alakítja ki mérőhálózatát, hiszen az elsődleges cél a frekvenciagazdálkodás hatékonyabbá tétele, illetve a kiadott engedélyek nyomon követése. A mérésügyi igazgató abban reménykedik, hogy a hálózat segítségével előbb szűrhetnek ki egy hibás készülék okozta zavarást, minthogy a bejelentés megérkezne hozzájuk.
Cáfolta ugyanakkor, hogy a hálózatot azért építenék ki épp most, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a vezeték nélküli internetszolgáltatókat korlátozó rendeletének betartását ellenőrizhessék. Mint mondta: a rendelet csak áprilistól hatályos, az ellenőrző-hálózat kiépítéséről pedig már februárban döntés született. Lapunk kérdésére Tomka Péter elmondta azt is, hogy a rendszernek nincsenek titkosszolgálati működési képességei, és nem is az adások tartalmát figyelik.
A 13 mérő- és iránymeghatározó állomás a 20 MHz és 3 GHz közötti sávokat képes majd ellenőrizni, ám arra is van lehetőség, hogy akár 40 GHz-es frekvencián is mérhessenek. A rendszert a frekvenciagazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére szánt kétmilliárdos keretből finanszírozzák, üzemeltetője pedig maga a Hírközlési Felügyelet lesz.