IVSZ: új vezetőség, aktívabb lobbizás
Kóka János |
A másfél milliárd dollárosra (kb. 330 milliárd forint) becsült hazai infokommunikációs iparág mintegy 85 százalékát reprezentálják az IVSZ tagvállalatai. Annak érdekében, hogy a szektor cégei és az IVSZ elnöksége közötti távolság csökkenjen, a szövetség hároméves stratégiai programot dolgozott ki. A tavaly kezdődött belső reformon túl az új IVSZ-elnök szerint a szövetség a tagság érdekeinek képviseletében számos ponton erőteljesebb munkát fejt majd ki.
Az 1994-ben alakult szövetségnek ma már 262 informatikai vállalkozás a tagja, melyek 84 százaléka fővárosi bejegyzésű cég. Az IVSZ 2003-tól regionális programot indít, melynek keretében kilenc városban vidéki képviseleti irodát nyit, ahol közvetlen tájékoztatást, segítséget nyújt a régiók informatikai vállalkozásainak informatikai vonatkozású EU tanácsadás formájában.
Az IVSZ tagjainak 70 százaléka kis-és középvállalkozás (a nagy- és a multinacionális vállalkozások aránya 15-15 százalék). Kóka János elmondta: a most nagyvállalkozásnak számító hazai informatikai cégek az uniós csatlakozást követően az EU-s definíciók értelmében kis- és középvállalkozásnak minősülhetnek át, így az IVSZ érdekképviseleti szerepét is ehhez kell igazítania. Egyik -- rövid távon megvalósítandó -- elképzelésük, hogy a szövetség tagjai is igényelhessenek Széchenyi-kártyát.
Szintén a tervek közt szerepel a szakmai képzésben való részvétel. Ennek egyik -- már megvalósult -- eleme a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen folyó információtechnológiai menedzserasszisztens-képzésbe való aktív bekapcsolódás. Kóka János kiemelte: az IVSZ szerepének az informatikai szektoron belüli erősítése érdekében továbbra is erőteljesen koncentrál a jogalkotásban való részvételre is. Ma már -- mint Kóka hangsúlyozta -- nem kerül közigazgatási egyeztetésre olyan törvényjavaslat az IVSZ előzetes megkeresése nélkül.
Az uniós csatlakozás és az internet-hozzáférés elterjdtsége kapcsán az IVSZ elnöke kiemelte: ma a magyarországi internet elterjedtsége 10-15 százalékos, szemben az Unió tagállamainak 40 százalékos penetrációjával. Ez azt is jelenti, hogy ha a kormányzat és a szakma együttes erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország behozza az internethasználattal kapcsolatos lemaradását, úgy az elkövetkező három-négy évben a hazai internetes szektor olyan fejlődés előtt áll, melyre az eltelt 8 év során sem volt példa.