IDF, a helyszínről jelentjük: az Intel tervei a nagyvállalati számítástechnikában
Az Intel Developer Forum harmadik napja -- a hagyományoknak megfelelően -- a nagyvállalati rendszerek és a kommunikációs infrastruktúra jegyében telik. Ennek megfelelően a reggel 8 órakor kezdődött megnyitó beszédet Mike Fister, az Intel nagyvállalati platform részlegének vezetője, illetve Sean Maloney, a kommunikációs részleg elnöke tartották.
Fister az innováció fontosságára hívta fel a figyelmet, és az Intel nagyvállalati architektúrák segítségével mutatta be az egyes megoldások életciklusát. Elsőként a 32 bites szerverprocesszorok, vagyis a Xeon család került sorra. Fister rámutatott, hogy a tavalyi évben egyre nagyobb és nagyobb, több és több processzort tartalmazó Xeon rendszerek kerültek piacra, ennek köszönhetően az értékesített Xeon processzorok száma az előző évhez képest több mint 100 százalékkal növekedett. A Xeon menetelése azonban itt nem áll meg, ugyanis az Intel becslései szerint az idei első félévben ugyanannyi Xeon talál majd gazdára, mint a tavalyi évben összesen.
Eközben már javában folynak a következő generációs Xeon processzorok tervezési munkálatai, ennek megfelelően a negyedik negyedévben számíthatunk a 90 nanométeres csíkszélességgel készülő, 1 Mbyte másodszintű cache-t tartalmazó Nocona magos chipek megjelenésére, amelyek az egy- és kétprocesszoros rendszerekben lesznek használhatók, azaz a Xeon DP sorozatba illeszkednek. A négy- és többchipes szerverekbe szánt Xeon MP a jövő év elején újul meg, ekkor érkezik ugyanis a Potomac magos processzor, amely 90 nanométeres csíkszélességgel készül és 4 Mbyte harmadszintű gyorsítótárat tartalmaz.
Az Intel 64 bites Itanium családját illetően rendkívüli eredményről számolt be Fister, amikor bejelentette, hogy a 32 processzoros NEC Express5800/1320Xc rendszere 433 ezer pontot meghaladó rekordereményt ért el a TPC-C benchmark tesztben. Az Intel nagyvállalati részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy egyre több és több alkalmazás jelenik meg az Itanium processzorcsaládra és az iparág egyre több szereplője támogatja az architektúrát. Az idei évben a vevők előreláthatóan már több mint 40 különféle négyprocesszoros és több mint 10 négynél több processzoros Itanium-alapú rendszerből választhatnak majd. Fister újfent felhívta a figyelmet az Itanium 2 processzor kiemelkedő lebegőpontos teljesítényére, valamint fellebbentette a fátylat a processzorcsaláddal kapcsolatos tervekről is.
Az idei év közepén piacra kerül a 0,13 mikronos csíkszélességgel készülő, Madison magos Itanium 2 processzor, amely 6 Mbyte harmadszintű gyorsítótárat tartalmaz és 1,5 GHz-es órajelen üzemel. Emellett az Intel piacra dobja a Deerfield kódnéven ismert processzorváltozatot is, amelyet Low Voltage Itanium 2 néven forgalmaz majd. A chip hőtermelése kevesebb mint fele a Madisonnak, így kisebb méretű rendszerekben, vagy akár blade szerverekben is alkalmazható lesz. A Deerfield 1,5 Mbyte L3 cache-t tartalmaz és 1 GHz-es órajelen üzemel. 2004-ben a Madisont és a Deerfieldet is leváltja egy-egy új processzor, azonban ezekről egyelőre csak igen keveset lehet tudni.
2005-ben aztán érkezik a 90 nanométeres csíkszélességű Montecito, amely egy lapkán két processzormagot tartalmaz. A Montecito valószínűleg az utolsó tagja lesz az Itanium 2 sorozatnak, ugyanis az ezt követő processzor (Rosehill) már elődeitől teljesen eltérő buszrendszerre épül majd. Az Itanium 2 család összes tagja azonos foglalatba illeszkedik és azonos buszt használ, azonos chipkészletet támogat, azaz a meglevő rendszerek bővítése rendkívül egyszerű lesz.
HP Superdome
A színpadon és az IDF-et kísérő kiállításon egyébként látható volt a Hewlett-Packard "Superdome" kódnevű csúcskategóriás szervere, amely jelenleg még PA-RISC processzorokra épül, azonban -- köszönhetően a PA-RISC és az Itanium 2 buszkompatibilitásának -- hamarosan már Intel Itanium 2 chipekkel is megvásárolható, illetve bővíthető lesz.
Fister beszédének végén szólt a korábban 3GIO néven ismert PCI Express szabványról, amely a tervek szerint az asztali gépek és notebookok után a nagyvállalati rendszerekbe is beveheti magát. Ennek oka, hogy a technológia soros kialakítású, így kevesebb vezetéket igényel, mint a jelenleg elterjedt PCI és PCI-X. A PCI Express segítségével nemcsak a sávszélesség növelhető, hanem a kevesebb vezeték miatt az eszközök és alkatrészek mérete is jelentősen csökkenthető.
Az Intel hamarosan megjelenő nagyvállalati chipkészletei mind támogatni fogják a PCI Express szabványt. A rövid időre felvillanott chipkészlet-útiterv egyik legérdekesebb szereplője a Twincastle kódnevű termék, ugyanis ez négy Xeon processzort támogat és korábban az Intelnek nem volt ilyen képességű chipkészlete. A Twincastle -- illetve a Lindenhurst (Xeon DP) -- chipsetek megjelenése 2004-ben esedékes.