DVB -T -- már hazánkban is "Jelen a digitális jövő"
Az idei ősz kiemelkedő jelentőségű az Antenna Hungária Rt. számára. A Társaság 2001 októberében üzembe helyezi az első magyarországi DVB-T (Digital Video Broadcasting - Terrestrial) adóberendezést, és Budapest területén -- kísérleti jelleggel -- elindítja a digitális földfelszíni televízió műsorszórást. Az új technológia néhány év múlva forradalmasíthatja a hazai televíziózást, hiszen a DVB-T nemcsak interaktív video-, audio- és adatjellegű multimédiás szolgáltatást kínál, hanem -- a rendszer mobilitása révén -- lehetővé teszi, hogy autóban, vonaton, vagy akár a mobiltelefonon is kiváló minőségű adást nézhessünk.
"Az Antenna Hungária Rt. már évekkel ezelőtt felismerte a digitális televíziózásban rejlő lehetőségeket. Céljaink között szerepel, hogy a DVB-T rendszer a frekvencia-felszabadítás pillanatában már olyan felkészültségi szinten álljon, amely egy mielőbbi, széles körű megvalósítást tesz lehetővé. Az új eljárás nem csupán technikai-műszaki, hanem tartalmi, szemléletbeli változást is jelent majd a szolgáltatóknak és a fogyasztónak egyaránt" -- mondta Dr. László Géza elnök-vezérigazgató.
Nyugat-Európában a 90-es évek második felében indultak az első kísérleti DVB-T sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres digitális műsorszórás. A következő évben Svédország és Spanyolország, 2001-ben pedig Finnország is követte az angol példát. Elemzők szerint 2003 körül várható a digitális földfelszíni sugárzás tömeges felfutásának kezdete, és ezzel párhuzamosan azzal számolnak, hogy az analóg sugárzás mintegy 10-15 éven belül meg fog szűnni. Az erre a célra használt frekvenciatartomány egyéb szolgáltatások bevezetésére lesz alkalmas.
Az Antenna Hungária Rt. a kezdetektől figyelemmel kísérte a külföldi törekvéseket, s ennek megfelelően a televízió műsorszórás technikájában tapasztalható fejlődéssel lépést tartva, az elmúlt években megtette a szükséges technikai előkészületeket a DVB-T sugárzásra. A Társaság jelenleg -- kísérleti adás keretében -- három közszolgálati műsort (m1, m2, Duna TV), és mérőjeleket sugároz a főváros egyes részein. A 2001 októberétől működő berendezések segítségével azonban már egész Budapest területén folytatható a fix telepítésű vételi lehetőségek vizsgálata. 2001 decemberétől pedig már a mobil vételi lehetőségek kísérleti mérése is megvalósítható. A tervek között szerepel további adók telepítése és az interaktív szolgáltatások műszaki előkészítése.
A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes gyökeresen megváltoztatni az eddigi televíziózási szokásokat. A DVB-T -- a földfelszíni digitális sugárzás megoldásainak köszönhetően -- nagyobb műsorválasztékot, kiváló kép- és hangminőséget, valamint megbízható vételt biztosít a nézők számára.
Az új rendszer több szempontból is kiemelkedő előnyöket nyújthat, melyek közül a legfontosabbak egyike a mobilitás, hiszen a néző ülhet akár villamoson, akár egy, az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes a vétel, nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás. Ugyanakkor a hangminőség is kiváló: a sztereo, a Dolby Surround illetve a többnyelvű kísérőhang CD minőségű hangzást biztosít. Bár műszaki csúcstechnológiáról van szó, mégis kényelmesebb kezelhetőséget nyújt azzal, hogy a néző menülistából választhatja ki a műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján. Több szolgáltatás jelenik meg egyben: a műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van.
Mindemellett interaktív, hiszen visszirányú kapcsolat kialakításával -- ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon -- igénybe vehetők az olyan interaktív szolgáltatások, mint például az Internet. Az interaktivitás lehetőséget ad a nézőnek arra, hogy beavatkozzon a hozzá érkező műsorba: kikérje a képernyőre a műsorhoz tartozó kiegészítő információkat, vagy üzeneteket küldjön (egy ún. visszirányú csatornán keresztül) a tartalomszolgáltató felé (pl. elektronikus vásárlások, szavazások, játékok vagy Internet-elérés során). Mindezek használatához egyes hordozható vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát -- kötetlen vételi helyek --, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek segítségével kiváló lesz a vétel.
Azokban az országokban, ahol már működik a DVB-T rendszer, egy úgynevezett Set-Top-Box szükséges a szolgáltatás eléréséhez. Ez az érkező digitális jeleket veszi és feldolgozza, majd a kimenetén analóg jellé átalakítva adja tovább. Ez az analóg jel csatlakoztatható a hagyományos tévékészülékhez. A Set-Top-Box-gyártók felkészültek a hamarosan tömegesen jelentkező igény kielégítésére, így a kínálat folyamatosan bővül. A DVB-T szolgáltatást üzemeltető országokban már a kereskedelmi forgalomban is kaphatóak olyan tévékészülékek, amelyek közvetlenül alkalmasak a digitális földfelszíni adások vételére is, hiszen mind az analóg, mind a digitális vételhez szükséges egységek megtalálhatók egy készüléken belül.
A digitális sugárzás céljaira felhasználható frekvencia-kiosztás jelenleg még nem létezik a kontinensen, ezt a kérdést csak a 2005-re tervezett WARC konferencia fogja rendezni. Az országok nagy része azonban nem kívánja megvárni ezt az időpontot, hanem már korábban elindítja a digitális földfelszíni televízió műsorszórást. A 2005-ben már működő szolgáltatások várhatóan megtarthatják majd helyüket, így a többi ország részére csak a fennmaradó frekvenciákat osztják ki a konferencián. A legkedvezőbb helyzet eléréséhez szükséges, hogy a lehetséges frekvenciákat minél előbb igénybe vegyük.