A Microsoft és az amerikai kormányzat közötti tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre

[Bloomberg, CNET, Wall Street Journal] A Microsoft valamint az amerikai kormányzat és a felperes 18 állam képviselői pénteken közölték a kijelölt szövetséig bíróval, Colleen Kollar-Kotellyvel, hogy a felek közötti tárgyalások a világ legnagyobb szoftvergyártója elleni antitröszt perrel kapcsolatban nem vezettek eredményre, így most közvetítő kijelölésével folytatódnak a megbeszélések.

Colleen Kollar-Kotelly szeptember 28-án rendelte el azt, hogy a két félnek tárgyalásos úton kell rendeznie a több, mint két éves pereskedést. Most a szövetségi bíró felkérésére Eric Green, a Boston University egyik jogászprofesszora fog közreműködni a tárgyalások hátralévő részében. A megállapodási tárgyalások kitűzött végső határideje november 2-a , a kijelölt közvetítő segítségével az várható, hogy Kollar-Kotelly eredeti felszólításának megfelelően a felek immár a "a hét 7 napjában, a nap 24 órájában" folytatni fogják a tárgyalásokat.

A szeptemberi meghallgatáson Kollar-Kotelly figyelmeztette a Microsoftot arra, hogy ha a cég nem tud megállapodni a perrel kapcsolatban, akkor széles körű felhatalmazása van arra, hogy jogorvoslatot rójon ki a további antitröszt törvényszegések megelőzése érdekében.

A közvetítőtől azt várják a felek, hogy sikerült áthidalni a vélemények közötti jelentős különbségeket. A szeptemberi meghallgatás során a Microsoft egyik ügyvédje kijelentette, hogy a kormányzat egyik javaslata "megsemmisítő" lenne a cég üzletmenetére.

Kollar-Kotelly bejelentette, hogy ha a feleknek nem sikerül peren kívüli megállapodásra jutniuk, akkor március 11-ével kezdődően meghallgatásokat tervez arról, hogy a Microsoft illegálisan megakadályozta a versenyt a Windows operációs rendszerrel kapcsolatban. A Windows operációs rendszer található a világ összes PC-jének 95%-ában, a legújabb, XP verzió megjelenése október 25-én lesz.

Egy korábbi, tavalyi békéltető eljárás Richard A. Posner, fellebviteli bíró közvetítésével eredmény nélkül végződött négy hónapos tárgyalások után. Az akkori tárgyaló felekhez közel álló források szerint a megállapodás gátja az volt, hogy a felperes államok túlságosan keményen ragaszkodtak a cég feldarabolásához. A dolog iróniája az, hogy a sikertelen tárgyalásokat követő ítéletet végül is felülbírálta a fellebviteli bíróság és a kijelölt új szövetségi bíró.

Júniusban a fellebviteli bíróság egyöntetűen arra a következtetésre jutott, hogy a Microsoft megszegte az antitröszt törvényeket. Ezzel együtt a fellebviteli bíróság elvetette Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró cégfeldarabolási ítéletét és új meghallgatásokat rendelt el a jogorvoslattal kapcsolatban. Jacksont leváltották, helyette Kollar-Kotelly kapta meg az ügyet, mivel Jackson túl sok olyan interjút adott riportereknek, amelyek messze túlmutattak az ügy tényszerű vizsgálatán.

A kormányzat szerint olyan jogorvoslatot tartanak ésszerűnek, mint pl. azt, hogy a szoftverfejlesztők szabadon hozzájuthassanak a Windows forráskódjához, lehetővé téve azt, hogy saját programjaik is a lehető legjobban fussanak a Windows alatt. Dan K. Webb, a cég egyik ügyvédje a szeptemberi meghallgatások során elmondta, hogy egy ilyen ítélet megsemmisítő hatású lenne a cégre, mivel így a cég egyik legfontosabb szellemi tulajdonát, a Windows forráskódot kellene lényegében átadni a Microsoft vetélytársainak.

A jogi szakértőket meglepte az a húzás, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium szeptemberben lemondott a cég szétdarabolásáról -- sokak szerint ez egy jelentős lépés volt egy esetleges megállapodás felé, mi több ma sokkal jobbak az esélyek a megállapodásra, mint az elmúlt másfél évben valaha. Azonban a két fél közötti távolság továbbra is jelentős maradt és még mindig az államok játszhatják a sorsdöntő szerepet a per kimenetelének meghatározásában.

Glenn Manishin, a Kelley Drye & Warren egyik antitröszt ügyvédje szerint Richard A. Posner, az antitröszt terület legelismertebb, legerőteljesebb bírója nem tudta még csak közel sem hozni a feleket a megállapodáshoz -- márpedig most sem alapvetően különböző a helyzet, mint tavaly év elején. Most is részben az okozza a nehézségeket, hogy a felperes államok és a szövetségi kormányzat véleménye nem egyezik meg. Kalifornia és New York államügyésze például már kijelentette, hogy ha az igazságügyi minisztérium és a Microsoft túlságosan könnyű feltételekkel állapodik meg, akkor ők függetlenül is folytatni fogják a pereskedést.

Egyes szakértők szerint a megállapodás létrejötte valójában attól függ, hogy milyen változtatásokat lesz hajlandó tenni a Microsoft a Windows XP operációs rendszerben. A felperes államok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Microsoft olyan új technológiákat tesz az operációs rendszer részévé, mint a streaming video és az instant messaging, ami jelentősen korlátozhatja e területeken a piac szabad működését.

Az Európai Unió versenybizottsága hasonló aggodalmakat jelzett és augusztus végén a Microsoft nyomozást kiterjesztették arra is, hogy a cég médialejátszó technológiát épít be a Windowsba. Az XP az USA-ban is igen jelentős kérdés, az államok egyik legfontosabb aduja éppen az, hogy ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a cég változtasson az XP-n.

A Microsoft minden erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy a per ne terjedjen ki az Internet Exploreren, a Windows 95-ön illetve a Windows 98-on túl. Jonathan Jacobson, az Akin, Gump, Strauss, Hauer & Feld egyik antitröszt ügyvédje szerint igen nehéz lesz kizárni a Windows XP-t a per hatóköréből. Hogy miért? A legtöbb antitröszt jogorvoslat (függetlenül attól, hogy peren kívüli tárgyalással vagy pereskedéssel születik meg) előre mutató érvényű, így a Windows XP-t vagy bármilyen más operációs rendszert, ami az eredmény megszületésekor létezik feltétlenül érinteni fogja az eredmény.

A fellebviteli bíróság júniusi ítéletében az áll, hogy a Microsoft Internet Explorer beépítése a Windows 95 ill. 98 szoftverkódba akadályozta a Netscape versenyét e területen. Az ítélet valamelyest meglepte a jogi szakértőket, akik nem számítottak arra, hogy a bíróság olyan ítéletet hoz, amely szoftvertervezéssel kapcsolatos. A kormányzat (háta mögött a fellebviteli bíróság ítéletével) most várhatóan újra felhozza ezt a témát -- pedig ez is hozzájárult a korábbi tárgyalások sikertelenségéhez.

Az Európai Bizottság nyomozása egyes szakértők szerint akár 2,5 milliárd dolláros büntetéshez is vezethet, ez a cég éves forgalmának 10%-a -- már csak ezért is tűnik valószínűleg, hogy a cég ezúttal inkább érdekelt lesz a tárgyalások sikerében, mint korábban. Az Európai Bizottság jogorvoslata jóval szélesebb körű lehet az amerikai eredményeknél, az áttekintett témák köre is jóval szélesebb, pl. Európában az Office is egyértelműen a nyomozások egyik témája.

Míg az USA-ban a pereskedés témája egyértelműen az asztali PC-k világa, addíg az egyre terebélyesedő európai nyomozás egyik fő témája az, hogy hogyan használta a Microsoft az asztali PC-s Windowst a szerver termékek eladásához. Az európai monopóliumellenes vizsgálatok fontos tárgya a cég tevékenységének hatása a vetélytársakra és a fogyasztókra egyaránt.

A szakértők szerint jelentős jogi csata elé néz a cég Európában. A sikeres amerikai megállapodás eredménye azonban azt is előre vetíthetné, hogy Európában is sikerül megfelelő eredményeket elérni a cégnek. Az európai döntéshozók valószínűleg pozitív fejleménynek tekintenék a tárgyalásos rendezést az USA-ban.

Egyes szakértők szerint azonban az összefüggés nem ilyen egyértelmű: az is fontos, hogy pontosan mit is tartalmaz a megállapodás. Júliusban például sokakat meglepett az, hogy az Európai Bizottság visszautasította a General Electric és a Honeywell tervezett egyesülését -- pedig az USA-ban az Igazságügyi Minisztérium hozzájárult az egyesüléshez.