Harmincéves az e-mail és a kukac
A világ első e-mail üzenetét egy számítógépes mérnök, Ray Tomlinson küldte el 1971 őszén. A pontos dátumra és az üzenet szövegére már maga sem emlékszik, de többen tudni vélik, hogy az első e-mail bizonyosan tartalmazta a QWERTYUIOP betűkombinációt, mely a számítógép billentyűzetének legfelső, angol karaktereket tartalmazó billentyűinek egymás utáni leütéseiből állt össze. Tomlinson ma már szívesebben vallja, hogy valójában Lincoln gettysburgi beszédét tartalmazta az elektronikus üzenet, de valljuk be, ez a kevésbé hihető, noha fennköltebb változat.
A világ első e-mail üzenetét egy számítógépes mérnök, Ray Tomlinson küldte el 1971 őszén. A pontos dátumra és az üzenet szövegére már maga sem emlékszik, de többen tudni vélik, hogy az első e-mail bizonyosan tartalmazta a "QWERTYUIOP" betűkombinációt, mely a számítógép billentyűzetének legfelső, angol karaktereket tartalmazó billentyűinek egymás utáni leütéseiből állt össze. Tomlinson ma már szívesebben vallja, hogy valójában Lincoln gettysburgi beszédét tartalmazta az elektronikus üzenet, de valljuk be, ez a kevésbé hihető, noha fennköltebb változat.
Tomlinson az Internet elődjének tekintett ARPANet hálózat kifejlesztésével az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által 1968-ban megbízott Bolt Beranek and Newman (BBN) vállalatnál dolgozott. 1971-ben éppen a beszédes rövidítéssel megnevezett SNDMSG üzenőprogramot bütykölte, amely egy kezdetleges, inkább egy elektronikus hirdetőtáblára, mint a mai e-mailre hasonlító egyszerű szoftver volt. Ez tette lehetővé, hogy az egyazon Digital PDP-10-es gépeken dolgozó munkatársak üzenhessenek egymásnak, mégpedig úgy, hogy az általuk megírt szövegfile-okat a címzett mailboxába tudták küldeni.
Tomlinson elmondása szerint a "mailbox egy egyszerű, egyedi névvel ellátott file volt csupán, mely annyit tett lehetővé, hogy a felhasználók újabb szövegekkel bővíthették azt, de sem olvasni, sem pedig módosítani nem tudták a már leírtakat."
A feltaláló csupán annyit tett, hogy a meglehetősen korlátozott képességű SNDMSG programot kombinálta a CYPNET file-átviteli protokollal, és így lehetővé vált a hálózaton belüli üzenetküldés. Minthogy azonban szükség volt az egyes címzettek helyének meghatározására, Tomlinson egy hirtelen inspirációtól vezérelve rátalált a @ (at -- azaz kukac) szimbólumra, mely a címzett(ek) lokalizálásának azóta elterjedt ikonja lett. Később a rendszert kiterjesztették a teljes ARPANet hálózatra is.
Akkoriban azonban nem kapott túl nagy visszhangot az egyszerű, ám mára szinte nélkülözhetetlen invenció, hiszen az ARPANetet alig néhány százan használták. Az e-mail számára a nagy áttörést az 1980-as évek közepének PC-boomja hozta meg, amikor is egyre több vállalkozó kedvű felhasználó és diák kezdte használni a rendszert. Később aztán az Internet tömeges elterjedésével mindennapjaink nélkülözhetetlen kommunikációs médiumává vált ez az immár harminc éve létező elektronikus levelezési forma.