2003-ban jelenik meg az Intel új generációs mobil processzora
Az új chipben nem az órajel és a számítási teljesítmény lesz a legfontosabb tervezési alapelv, hanem a kis méret, alacsony fogyasztás, hordozhatóság és a sokféle felhasználási lehetőség. A chipeknek teljesen önálló neve is lesz, ezzel is kihangsúlyozva az asztali processzoroktól való eltérést.
Általános gyakorlat, hogy a processzorgyártók bemutatnak egy asztali processzort, majd kicsivel később annak mobil változatát. De ezek a mobil chipek csupán órajelükben, tokozásukban és gyártástechnológiájukban különböznek az asztali verzióktól.
Az utóbbi időben komoly igény merült fel a teljesítményfelvétel csökkentésére, amelyet az Intel a SpeedStep, az AMD pedig a PowerNow! technológiával oldott meg. De ezek a módszerek valójában csak tüneti kezelést nyújtanak, ezt ismerte fel az Intel, amikor úgy döntött, hogy az asztali processzorokban szokásos megoldásoktól teljesen elszakadva egy minden tekintetben mobil processzort fejleszt ki.
Az utóbbi években a notebook számítógépek piaca gyakorlatilag minden számítástechnikai eszközénél nagyobb mértékben nőtt. Hogy a versenyképességet fenntartsák, a CPU gyártók egyre gyorsabb és gyorsabb mobil processzorokat jelentettek be, így az asztali és mobil chipek közötti órajelkülönbség jelentősen lecsökkent. Ma már egy csúcskategóriás mobil számítógép szinte egy asztali gép teljesítményét produkálja.
Az Intel új mobil processzora 2003-ban debütál. Addig a kaliforniai chipgyártó a 0,13 mikronos csíkszélességű Tualatin magos mobil Pentium III-M processzorokkal támad a mobil piacon. A mobil Pentium III-M chipek ötféle órajellel (866 MHz, 933 MHz, 1G Hz, 1,06 GHz és 1,13GHz) jelennek meg kereskedelmi forgalomban a nyár folyamán.
Ha lehet hinni az Intel roadmap-jának, 2002 elején bemutatásra kerül az első mobil Pentium 4 processzor is, de a Tualatinok 2003-ig nem tűnnek el a piacról. 2003-ban aztán megjelenik az Intel Banias chipje, amely valószínű egész más irányt ad a hordozható gépek fejlődésének.