Minden alkalommal, amikor trendi mémet generáltatsz az AI-jal, meghal valahol egy kiscica
Na jó, a cím ebben a formában talán kissé túloz, de másokhoz hasonlóan engem is kezd kicsit aggasztani az a trend, ami a mesterséges intelligencia mindennapi, "lakossági" felhasználását mostanában jellemzi. Szóval ideje tisztába tenni, hogy a Studio Ghibli és újabban az akciófigura AI trend ugyan elsőre poénnak tűnik, a környezeti hatásuk azonban legalábbis problematikus.
Minden hasonló őrület többnyire ugyanonnan eredeztethető. Valakik felfedezik maguknak a fejlett képgenerátorok vagy éppen más AI-eszközök látványosan megmutatkozó, emberek nagyobb tömegei számára befogadható képességeit, majd kiposztolják a közösségi médiába az eredményt, ami innentől kezdve futótűzszerűen terjed a FOMO-jelenséggel felerősítve. Kicsit nem figyelek oda és már anyám is egy élethű akciófigura-dobozból mosolyog rám a Facebookon elengedhetetlen tartozékával, a muskátli-balkonládával.
Egy-egy ilyen hullám erejét jól megmutatja, hogy például az akciófigurás trend mára annyira hot topic lett, hogy a Youtube-on oktatóvideók tömegét találni, melyek azt taglalják, hogyan készíts magadról (vagy éppen másokról) minél pontosabb vagy viccesebb műanyagfigurát.
Szóval a dolog elsőre jó bulinak tűnik, amit mindenkinek ki kell próbálnia, pláne ha ingyen van - csak éppen az a baj, hogy ezek a képek nem ingyen készülnek, akkor sem, ha egyébként nem fizetsz havonta több ezer forintot az OpenAI-nak.
Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.
Ez az a cég, mely március végén, egy nappal a GPT-4o modellre épített új képgeneráló eszköz megjelenését követően ideiglenesen letiltotta az ingyenes felhasználókat annak használatáról, és amelynek vezérigazgatója, Sam Altman az X-en ugyanezen a napon közölte, hogy valósággal izzanak a szerverekbe épített GPU-k az óriási terhelés alatt.
A GPU-k pedig - pláne abban a mennyiségben, amit az OpenAI és más iparági szereplők használnak belőlük - óriási mennyiségű energiát használnak fel, ha pedig ez nem lenne elég, a rendszerek építési, üzemeltetési, tanítási és fenntartási folyamata során jelentős vízhasználattal is kell számolni.
A karbonlábnyom után csak vízlábnyomnak nevezett jelenségre többek között már a Cornell Egyetem két évvel ezelőtti kutatása is igyekezett felhívni a figyelmet, mely az akkori becslések alapján úgy kalkulált, hogy 2027-re a globális AI-adatközpontok vízhasználata eléri majd az Egyesült Királyság teljes éves vízhasználatának a felét.
Vagy ott van a tavaly őszi hír, miszerint a Microsoft megrendelésére egy 2019-ben leállított atomreaktort újraindít a Constellation Energy a pennsylvaniai Three Mile Island-on - ott, ahol az Egyesült Államok mindeddig legsúlyosabb nukleáris balesete történt 1979-ben.
Az USA áramhálózata évek óta küzd ezzel a problémával, a Reuters két napja éppen azt idézte fel, hogy a 13 legnagyobb amerikai áramszolgáltató cég csaknem fele szembesült már azzal, hogy egy adatközpont-üzemeltető akkora kapacitást igényelt volna tőlük, mely meghaladja a hálózat teljes generátorkapacitását.
Nem vagyok egyébként AI-szkeptikus, hiszek benne, hogy a ChatGPT, Gemini, Copilot és társai számtalan hasznos dolgot képesek megtenni nekünk vagy helyettünk (a Perplexity például számomra a világ legjobb munkaeszköze), csak az átlagember nem feltétlenül ezzel szembesül a mindennapok során. Helyette vicces képeket gyártatunk a mesterséges intelligenciával miközben attól rettegünk, hogy az AI egy napon elveszi a munkánkat.
Mégis, mélyen legbelül azért bízom benne, hogy az ilyen mémcunamik jók lesznek arra, hogy segítenek végre felhívni a figyelmet a (környezet)tudatosabb AI-használatra, a világ kiscicáinak érdekében.
A Techradar cikke alapján.