A hatóság mérései alapján is látszik, mi a baj a marketingszagú 5G -vel
Az 5G-s fejlesztések drágák és más szempontból is erőforrás-zabálók, miközben az 5G monetizálása legalábbis a mai napig komoly kihívásokat okoz a legtöbb operátor számára. A szabványalkotók és az eszközgyártók ezért néhány éve gondoltak egyet, és olyan technológiákat is 5G-nek kereszteltek, melyek felhasználói élmény tekintetében alig vagy egyáltalán nem hoznak többletet az előző generációhoz képest, a hozzáadott érték az előfizető számára pedig többnyire kimerül abban, hogy a készüléke menüsorában 5G feliratot lát 4G helyett.
Ám aki lefuttat egy hálózati sebességtesztet, annak hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a fenti, dinamikus spektrummegosztáson alapuló, a 4G-vel egyezően alacsony-középsávú frekvenciát használó 5G-ről sok minden elmondható, csak az nem, hogy a szabvány által ígért eszeveszett letöltési sebességet és pingidőt kínálja.
A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.
Mobilnetes sebességméréseket egyébként nem csak a végfelhasználók és az operátorok, hanem természetesen a hatóságok (hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) is végeznek, a magyar szakhatóság által üzemeltetett szelessav.net oldalra pedig tavaly év végétől felkerültek azok a mérőautós teszteredmények is, melyeket szerte az országban, 5G-s hálózatokon végeztek el a szakemberek.
A három hazai szolgáltató közül az NMHH messze a Yettel esetében mérte eddig a legnagyobb átlagos letöltési sávszélességet, bár hozzá kell tenni, hogy nagy átlagban azért a Telekom és a One (ex-Vodafone) esetében is jobb letöltést produkált az 5G-s hálózat, mint az előző generációs infrastruktúra.
És hogy mi okozza ezt az eltérést? A három operátor között alapvető különbség, hogy a Yettel a versenytársakkal szemben elvétve használ csak dinamikus spektrummegosztásos technológiát, illetve a cég 5G-s állomásainak túlnyomó része a C-sávban működik - ahol a paraméterek függvényében ki lehet sajtolni a hálózatból akár gigabites downlinket is.
Ennek persze megvan az a hátránya, hogy a Yettel 5G-s hálózatának lefedettsége jelentősen elmarad a versenytársakhoz képest - cserébe viszont a szolgáltató átlagolt 4G-s letöltési sebességben is veri a konkurenciát, legalábbis a hatóság mérései alapján.
Persze ez csak az egyik eleme a képletnek, ott van például a pingidő is, ami jól mutatja, hogy ma még egyik magyar mobilszolgáltató hálózata sem képes megközelíteni azt az alacsony késleltetést, mely az 5G egyik beteljesítetlen ígérete évek óta - szóval az újgenerációs hálózaton keresztül végzett távoli agyműtétekre és pörgős online játékra kicsit tovább kell még várni.